Tízmilliárd forintot szán idén a kormány arra, hogy díjmentesen biztosítsa az öntözővizet a mezőgazdaság számára. A cél az öntözött területek növelése és a versenyképesség megőrzése. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint azonban az intézkedés nemcsak az EU-s vízpolitika alapelveivel, hanem a fenntartható vízgazdálkodás érdekeivel is szembe megy.

A magyar kormányzat álláspontja mindazonáltal egyértelmű: az ingyenes öntözés létfontosságú a mezőgazdaságnak. Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára korábban kijelentette: Magyarország kormánya érzékelte a rendkívüli aszály okozta vízveszteség problémáját, éppen ezért idén is ingyenes az öntözővíz, amely több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára. Ezt a kormányzat átvállalta és a központi költségvetésből fedezi a gazdálkodók helyett.

Alacsony az öntözési arány a szakértő szerint

Magyarországon jelenleg 120 ezer hektár az, amin évente legalább egyszer öntöznek. Ez az öntözhető területek nagyjából 2-3 százaléka. Ahhoz képest, hogy az ország területének fele mezőgazdasági terület, ez kevésnek tekinthető – mondta az InfoRádióban Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó.

„A régióban és Európában a klímaváltozás miatt mindenki növelni igyekszik az öntözött területeinek a részarányát, és ugyanerre törekszik Magyarország is”

– jelentette ki, bár megjegyezte: nem biztos, hogy feltétlenül mindent öntözni kell.

Az öntözés díjmentessége viszont szembe megy az uniós gyakorlattal. Sok tagország alkalmaz ugyan kedvezményes árpolitikát, például egy bizonyos napi vagy évi vízmennyiségre, teljes ingyenességre azonban máshol nincs példa. Szabó Péter szerint a Víz Keretirányelv előírja a tagállamoknak, hogy fenntartható módon kell beárazniuk az öntözővizet, ami a vízhasználókat is takarékosságra ösztönzi. Ha a víz ingyenes, akkor a gazda nincs az árpolitikán keresztül ösztönözve a fenntartható vízhasználatra, így fennáll a pazarlás kockázata.

A klímapolitikai tanácsadó leszögezte, számára a fenntarthatóság hosszú távú erőforrás-menedzsment, amellyel minél jobban és minél hatékonyabban használhatjuk a természeti erőforrásainkat. Véleménye szerint ennek az egyik legjobb módja a 21. században, szabad piaci körülmények között, ha az adott erőforrást valahogyan beárazzák.

„Így a felhasználás során előbb-utóbb hatékonyságra fogunk törekedni, lévén ösztönözve vagyunk rá. A nulla forintos öntözővíz ezt az ösztönzést veszi el”

– tette hozzá. Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó pozitívumként értékelte, hogy az ingyenesség bevezetése óta stabilizálódott az öntözött területek aránya. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az intézkedés nem tesz kivételt, a kormányrendelet nem köti a művelt terület méretéhez vagy a gazdaság árbevételéhez az ingyenes öntözővizet. Ellenpéldaként hozta fel Horvátországot és Romániát, ahol tudomása szerint a kis gazdálkodókat részesítik előnyben, a nagyok viszont nem kapnak támogatást, szemben Magyarországgal, ahol bárki igényelheti és megkaphatja.

Fontosnak tartotta mindemellett hozzátenni azt is, hogy az Európai Bizottság hivatalosan nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az öntözővíz-árpolitika miatt.