Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Leállt Magyarország legnagyobb beruházásának második felvonása

A CATL debreceni gigagyára, ha elkészül, a kontinens egyik legnagyobb kibocsátású akkumulátorgyára lesz. Most azonban közbeszólt a kínai–amerikai vámháború és az annak nyomában járó bizonytalanság. Később kiderült, nem függesztette fel a CATL a második ütemet.

Határozatlan időre felfüggesztették a CATL debreceni akkugyára második ütemének előkészítését - írja a Telex. A lap úgy tudja, a döntést a Trump vámháborús fenyegetéseiből fakadó piaci bizonytalansággal indokolták, a tervezésen dolgozó építészcsapatból pedig több embert elbocsátottak.

Még 2022-ben jelentették be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL nagyságrendileg 3000 milliárd forintnak megfelelő összegből egy 100 gigawattórás kapacitású óriásgyárat épít fel Debrecenben. A projektet három részre bontották, az első, körülbelül 1000 milliárd forintba kerülő gyárrész építését 2023-ban kezdték el.

A 3000 milliárdos teljes kerettel a CATL-é az ország történetének legnagyobb beruházása, és ha elkészül, ez lesz hazánk egyik legnagyobb gyára.

A magyar állam nagyságrendileg 340 milliárd forinttal támogatja a projektet, gyáregységenként felosztva - ám a vállalat ezt az első után még nem kapta meg.

Az első ütem jól halad, az épületeket már felhúzták, a gyártósorokat most szerelik be, a próbagyártás ősszel, a sorozatgyártás pedig télen kezdődhet el. A cég folyamatosan toboroz, az első gyáregység működtetéséhez körülbelül 2000 emberre van szükség.

Egy május közepén tartott sajtóbeszélgetésen a CATL vezetői még arról beszéltek, hogy a második ütem építésének elindításáról akkor döntenek, amikor az elsőben elindul a sorozatgyártás.

A lap most úgy értesült, hogy a cég meggondolta magát és felfüggesztette a második egység építésének előkészítését. Információik szerint

a döntés hátterében a Donald Trump által indított vámháború, illetve az ebből következő piaci bizonytalanság állhat.

A debreceni üzemben főként az európai piacot szolgálnák ki, az esetleges amerikai vámok érinthetik, mivel az Európában gyártott autók egy részét az Egyesült Államokba szállítják. Ha Donald Trump valóban magas vámokat vet ki az európai autókra, akkor az visszavetheti az akkumulátorok iránti európai keresletet.

A döntésben az is közrejátszhatott, hogy még mindig zajlik a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedély ügyében indított per. Civilek szerint ugyanis több szempontból hibásan adták ki a CATL engedélyét, a perben velük szemben álló kormányhivatal ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az engedéllyel minden rendben. Az eljárás évek óta húzódik.

A lap a CATL-nál is érdeklődött a második egység előkészítésének leállítása ügyében. A vállalat közölte: "Annak érdekében, hogy a termelés a lehető leghamarabb megkezdődhessen, jelenleg teljes erőnkkel az első gyáregységünk befejezésére és a gyártás elindítására összpontosítunk. A második gyártóegység kivitelezésének megkezdéséről alapos mérlegelést követően születik majd döntés, szem előtt tartva a legújabb akkumulátortechnológiai újításokat és megrendelőink igényeit."

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

A COVID-válság és az orosz–ukrán háború nyomán világszerte felértékelődött az állami szerepvállalás a gazdaságban. Ennek köszönhetően az iparpolitika – amely évtizedeken át háttérbe volt szorítva a közgazdasági gondolkodásban – újra középpontba került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra indítja iparpolitikai programjait, és ez a hullám a közép-európai országokat sem hagyja érintetlenül. A Köz-gazdaság folyóiratban nemrég megjelent tanulmányunkban a NIPO-adatbázis segítségével elemeztük, miként reagálnak a visegrádi országok az iparpolitika reneszánszára. Eredményeink szerint, bár a V4-ek között számos hasonlóság figyelhető meg, a fejlődési irányok egyre inkább szétválnak: Magyarország továbbra is elsősorban a külföldi vállalatokat helyezi támogatáspolitikája középpontjába, míg Lengyelország egyre határozottabban a hazai cégek megerősítésére épít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×