Három részletben sikeres dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amellyel csaknem 1400 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar állam. A kibocsátás dollárban történt, majd azt – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – az ÁKK euróra váltotta. A kötvénykibocsátásból befolyó összeg a 2025-ös költségvetés finanszírozását erősíti, melynek elsődleges célja a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a családok és a vállalkozások támogatása. A kormány célja változatlan: a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérése, továbbá Európa legnagyobb adócsökkentési programjának végrehajtása.

Csiki Gergely az InfoRádióban azt mondta, jelentős érdeklődés mellett sikerült megvalósítani a négymilliárd dollárnak megfelelő forrásbevonást. Az ÁKK 5, 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvény-sorozatot bocsátott ki. Az 5 éves papírt 5,3, a 10 évest 6, míg a 30 évest 6,75 százalékos dollárkamat mellett bocsátották ki. A Portfolio elemzője hozzátette: az 5 és 7 százalék közötti dollárhozamok az euróra történő swapolást követően becslések szerint 3,8–5 százalékos kamatszintekre csökkennek, ami valamivel alacsonyabb, mint a dollárkamat.

Ez a kötvénykibocsátás illeszkedik ahhoz az új finanszírozási tervhez, amelyet június közepén jelentett be közösen az Államadósság Kezelő Központ és a Nemzetgazdasági Minisztérium. Akkor a magasabb állami finanszírozási igénnyel indokolták a forrásbevonás megvalósítását. Magyarán ez azt jelenti, hogy az idei devizakibocsátást jelentősen megemelik a költségvetési hiány finanszírozása érdekében.

Csiki Gergely úgy fogalmazott, „a költségvetési folyamatok rosszabban alakulnak a tervezettnél”, amire a kormány nem azzal reagált, hogy lejjebb vágta a költségvetési hiányt, a deficitet és ezen keresztül a finanszírozási igényt, hanem

„hozzáigazította a valósághoz a deficitet is, és megemelte a költségvetési hiányt”.

A pótlólagos lyukat, vagyis a finanszírozási igényt pedig valamivel fedezni kell, szükség van pénzre az állam működtetésére, amit azzal oldott meg a magyar állam, hogy viszonylag gyorsan, rövid időn belül megjelent a devizakötvény-piacon, és dollárkötvényeket bocsátott ki.

A nominális államadósság szintje a 2020 márciusában feljegyzett 31 ezer milliárd forinthoz képest 2025 márciusára 62 ezer milliárd forintra nőtt, és a mostani kötvénykibocsátás tovább növeli az adósságot, de Csiki Gergely szerint a nominális adatok „sok mindent nem árulnak el” az államadósság alakulásáról, illetve annak szintjéről, a becslése szerint az ÁKK mostani

1400 milliárd forintos dollárkötvény-kibocsátása nagyjából két százalékponttal emelheti meg a meglévő államadósságot.

A Portfolio elemzője úgy véli, mind magyar, mind nemzetközi szinten sokkal relevánsabb a GDP arányához viszonyítani az államadósságot, mert ez az összehasonlítás ad reális képet arról, hogy az adott államnak mekkora mozgástere, milyen finanszírozási és törlesztési képessége van. Hozzátette: bár öt év alatt megduplázódott Magyarország nominális államadóssága, ugyanakkor közben jelentősen növekedett a GDP, ami már kedvezőbb helyzetet mutat.

Csiki Gergely kiemelte: az elmúlt években ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság stagnált vagy csak minimálisan emelkedett. Ebben nem vél felfedezni látványos elmozdulást, de a trendet nem tartja kedvezőnek. Elsősorban azért, mert uniós elvárás az államadósság érdemi GDP-arányos csökkentése, illetve a kormány legfőbb fiskális céljai között is szerepel. „Ehhez viszont az kellene, hogy a finanszírozási igény folyamatosan csökkenjen, és ne történjen meg az, hogy a kormány év közben megemeli a hiánycélt és a finanszírozási igényt azért, hogy az új eladósodással gyakorlatilag finanszírozza az állam működését” – magyarázta az elemző.