A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal nagyobb volt a 2025. márciusinál.

Az ipari export volumene 3,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 5,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 15,2 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 3,3, a feldolgozóiparé 2,4 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,2, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 15,5 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,3 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő legnagyobb súlyú, járműgyártás volumene 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 2,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 7,7 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,5 százalékkal meghaladta a 2024. áprilisi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,0 százalékkal bővült, a számítógép, perifériás egység gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött.

A 9,0 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 16,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 16,7, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások visszaestek, miközben a hazaiak nőttek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,9 százalékkal mérséklődött az előző év áprilisához viszonyítva. Négy alágazatban csökkent még a termelés, 1,5 és 31 százalék közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi hat alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 37 százalékkal a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé, 3,4 százalékkal a tejfeldolgozásban - részletezte a KSH.

A jelentés kitér arra, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 11,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.

A három növekvő alág közül a 3,7 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült a leginkább, 13,7 százalékkal, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.

A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben is folytatódott a növekedés: áprilisban 1,1 százalékkal emelkedett a kibocsátás az egy évvel korábbihoz viszonyítva, elsősorban a kivitel bővülésének köszönhetően, a belföldi eladások csökkentek.

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 7,5 százalékos volumenbővülést Nyugat-Dunántúlon, a legjelentősebb, 16,5 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztrálták - derül ki a jelentésből.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12,2 százalékkal csökkent 2024 áprilisához mérten. Az új belföldi rendelések 2,4 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 14,4 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 16,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-áprilisban az ipari termelés 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,9, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,1 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,9 százalékkal csökkent. A többiben 1,0 és 8,1 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában - közölte a KSH.