Magyarországon is erős igény van, hogy öregségi nyugdíj mellett dolgozzanak a 65 év felettiek, aminek nem csak anyagi okai vannak, hanem más, pszichológiai tényezők is közrejátszanak – írja a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciája alapján a novekedes.hu.

Bár Magyarországon az uniós aránynál kevesebb, 20,5 százalék a 65 év felettiek aránya a teljes lakosság körében (az EU-s átlag 21,3 százalék), az idősek aránya folyamatosan emelkedik, ami egyrészt a hosszabb élettartamnak, másrészt az alacsony születésszámnak tudható be. Akik a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívak szeretnének maradni, alapvetően két lehetőség közül választhatnak: a halasztott nyugdíjba vonulás, illetve a nyugdíj melletti munkavégzés.

Magyarországon jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, magas beosztásban dolgozó férfiakra jellemző, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár után is dolgoznak. A képzetlen munkavállalókhoz viszonyítva szinte minden más foglalkoztatási kategóriában nagyobb a férfiak munkaerőpiaci aktivitása az előrehozott nyugdíjkorhatár után két évvel, de a legnagyobb különbség a felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva látható – olvasható a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányban.

A nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók két fő lehetőség közül választhatnak:

Halasztott nyugdíjba vonulás: ebben az esetben a munkavállaló a korhatár elérése után is dolgozik, amelyért cserébe magasabb nyugdíjat kap. A nyugdíj összege minden további munkában töltött hónap után 0,5 százalékkal nő, ami éves szinten akár 6 százalékos emelkedést is jelenthet.

Nyugdíj melletti munkavégzé: azok, akik nyugdíjba vonulnak, de tovább szeretnének dolgozni, erre is lehetőséget kapnak. Különösen fontos változás volt 2018-ban, amikor megszűnt a nyugdíj melletti keresetek járulékkötelezettsége.

Nem minden szakmában jellemző az időskori munkavégzés. A kutatás alapján a magasabb képzettséget igénylő szakmákban sokkal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavállalás. A felsőfokú végzettséget igénylő, vagy vezető munkakörökben dolgozók körében 20-25 százalékponttal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavégzés, mint a képzettséget nem igénylő foglalkozások körében.

Az 1950–51-ben született férfiak körében is gyakori a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás. Az ő esetükben két évvel az előrehozott nyugdíjkorhatár elérése után is 25 százalék körül van a foglalkoztatási ráta. Közülük 70 százalék nyugdíj mellett, 30 százalék pedig úgy dolgozott, hogy nem vonult nyugdíjba.

Az 1952-54 között született nőket vizsgálva azt látjuk, hogy a 40 év szolgálati idő elérését követő 5. évben is még 20 százalék körüli a foglalkoztatási arány.

A nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás lehetősége azonban nem kizárólag az egyén döntésén múlik. A magánszektor munkaadói szabadon dönthetnek arról, hogy tovább foglalkoztatják-e az idősebb dolgozókat, és akár indoklás nélkül is megszüntethetik munkaviszonyukat.