Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Elon Musk dél-afrikai-amerikai üzletember, a Tesla Motors elektromosjármű-gyártó, a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat és az X közösségi médiaplatform tulajdonosa a Rishi Sunak brit miniszterelnökkel tartott nyilvános beszélgetésen Londonban 2023. november 2-án, a mesterséges intelligencia (MI) biztonságos alkalmazásáról és kockázatairól tartott bletchley-i nemzetközi konferencia zárónapján. A brit kormány a világ első globális MI-biztonsági csúcstalálkozójaként hirdette meg az angliai Bletchley-ben tartott kétnapos rendezvényt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Tolga Akmen

Drámai döntést hozott Elon Musk

A milliárdos - aki Donald Trump amerikai elnök Kormányhatékonysági Hivatalát (DOGE) vezeti - a szövetségi kormányzat méretének csökkentése érdekében közölte, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) bezárásán munkálkodnak.

Musk, aki a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója is, a szintén az ő tulajdonában lévő X-en beszélt erről. A beszélgetésen részt vett Vivek Ramaswamy üzletember, valamint Joni Ernst és Mike Lee republikánus szenátor is. "Javíthatatlan" - mondta Musk az ügynökségről, hozzátéve, hogy Donald Trump elnök egyetért azzal, hogy be kell zárni a USAID-et.

A kiadások csökkentéséről szélesebb körben szólva Musk úgy becsülte, hogy a Trump-kormányzat jövőre ezermilliárd dollárt tud lefaragni az amerikai deficitből.

A USAID a világ legnagyobb állami donorszervezete. A 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított világszerte a konfliktusövezetekben élő nők egészségétől kezdve a tiszta vízhez való hozzáférésen, a HIV/AIDS kezelésén, az energiabiztonságon át a korrupcióellenes munkáig. Az ENSZ által 2024-ben nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát nyújtotta Washington és a USAID. A szervezet több mint tízezer embert foglalkoztat.

Trump "Amerika az első" politikája részeként elrendelte az amerikai külföldi segélyek többségének globális befagyasztását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×