Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
308.48
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
afrika bolygó geopolitika földgömb
Nyitókép: Pixabay

Homokszemek helyett vasrudak kerültek a fogaskerekek közé az unió Afrikát segítő alapjánál

Számos visszásságra hívta fel a figyelmet az Európai Számvevőszék a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért elnevezésű szervezetnél. A vizsgálatról a Migrációkutató Intézet új tanulmánya is beszámolt. Az InfoRádió Marsai Viktort, az intézet igazgatóját kérdezte.

Az unió több alapot is működtet azzal a céllal, hogy a stratégiai környezetét stabilizálni, fejleszteni tudja. Az Afrikáért létrehozott alap kifejezetten az irreguláris migráció kezelését, megfékezését, a kiváltó okoknak a mérséklését szolgálja. Elsősorban infrastruktúra fejlesztési, munkahelyteremtési programokat finanszíroz, hogy a kibocsátó régiók a megtartó képességét növelje – magyarázta el Marsai Viktor.

A Migrációkutató Intézet igazgatója arról is beszélt, hogy 2015-ben hozták létre az alapot ötmilliárd eurós kerettel, aminek a jelentős részét, mintegy 4,5 milliárd eurót 2023 végére el is költötték. Marsai Viktor idézte az alap jelentését, amely szerinte impozáns számokat közöl: 300 ezer új munkahelyet és mintegy 30 millió ember életkörülményeinek a javítását.

Az Európai Számvevőszék jelentése felhívta arra is a figyelmet, hogy teljesen abszurd költések és projektek is megvalósultak az uniós pénzekből. Például Gambiában egy olyan baromfiprojektet támogatott az Európai Unió, ahol a vállalkozó nagyon hamar felhagyott a tevékenységgel, és eladta az állatait, ráadásul ezt az unió kétszer is támogatta, annak ellenére, hogy tudták, hogy a vállalkozó beszüntette a tevékenységet.

Egy másik extrém példát is említett Marsai Viktor: Etiópiában az unió majdnem két tucat ipari parkot támogatott, ami első ránézésre nagyon impozánsnak tűnik, és az ipari parkok az etióp munkahelyteremtés motorjai jelenleg, de a támogatások valójában irodaszerek, illetve laptopok vásárlásában merültek ki, miközben kiderült, hogy az építési költségeket olyan parkokra vette fel a kormány, amelyek már korábban elkészültek.

"Az alapvető probléma az, hogy az EU milliárdjai számos esetben gyakorlatilag teljesen fölösleges projektekre mennek el" – összegezett az igazgató. Ez elsősorban azért lehetséges szerinte, mert az unió földrajzilag is és mentalitásban is túlzottan távol van a segélyezett régióktól. Mint mondta: nagyon nehéz a projekteknek a helyben történő ellenőrzése, különösen, amikor kisebb projektekről van szó, vagy olyan térségekről, ahol nagy a regionális instabilitás. Ilyen esetekben az EU sokszor kiszervezi ezt a tevékenységet, ami tovább növeli annak az esélyét, hogy homokszemek vagy esetenként vasrudak kerüljenek a fogaskerekek közé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×