Az Eurostat adatai szerint Magyarországot már Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán; Bulgária 27, Magyarország 30 százalékkal van az uniós átlag alatt. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint azonban egy "kreált módszertanról" van szó.

"Ha szegénységet vizsgálunk, nem szabad csak a fogyasztásból kiindulni. A fogyasztás eleve egy döntési helyzet, a magyar háztartások nemzetközi összehasonlításban is jóval óvatosabbak, többet takarítanak meg, kevesebbet költenek, miközben a román háztartásoknál jóval nagyobb a fogyasztás. Tehát van egy ilyen döntésbeli eltérés, amelyre a korábbi devizahitelek által okozott trauma és a 2008-as gazdasági válság is hatással volt" – mondta az elemző.

Molnár Dániel szerint ha a szegénységi helyzetet akarjuk vizsgálni, akkor egyszerre kell figyelembe venni a jövedelmi, a fogyasztási és a vagyoni helyzetet.

"Magyarországon társadalmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának a legfrissebb, 2023-as adatok szerint 19,7 százalék volt kitéve. Tehát minden ötödik magyar. Ez nagyon magasnak tűnik, ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az unión belül 14 olyan tagország is volt, ahol magasabb volt a szegénység aránya, így Horvátországban és a balti országokban, Észtországban, Litvániában és Lettországban is. Romániában ráadásul például a társadalom 32 százaléka szegény" – mutatott rá.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban a napokban úgy nyilatkozott, a magyar háztartások fogyasztási volumene már 2022-ben is hasonló volt. Palócz Éva az okokra is kitért.

"A lemaradásunk egyik oka az, hogy Magyarországon

a bérek a GDP-szinthez viszonyítva alacsonyak,

amit a béreket terhelő viszonylag magas adók is csökkentenek, hiszen minél többet adózunk, annál kisebb lesz a nettó jövedelmünk, és ezt a mutatót az is sújtja, hogy a költségvetés korlátai egyre szűkebb természetbeni juttatásokat tesznek lehetővé" – ecsetelte.

A Makronóm Intézet szerint a három pillérre épülő szegénységi mutató alapján Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország is rosszabbul teljesít, Magyarország pedig az uniós középmezőnyben helyezkedik el.