A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadásában azt mondta, „ha valaki nem tudja, hogyan működik egy bank, nem tudja, hogyan működik a gazdaság”. Nagy Márton hozzátette: a magyar gazdaság valamennyi szereplője megérezte az elmúlt évek nehézségeit.
A tárcavezető szerint a tavalyi év a 2022-es esztendőnél is nehezebb volt, mivel le kellett szorítani az inflációt, meg kellett oldani az ikerdeficitet, miközben enyhe recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. A miniszter a kamatstop intézményét is értékelte. Hangsúlyozta, hogy
a kamatstopot csak akkor vezeti ki a kormány, ha helyreáll a fogyasztás.
Mint fogalmazott, a kamatstop tekintetében lehet kritikával illetni azt a lépést, hogy a kormány „megfogta a lakossági és a vállalati kamatokat”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azon viszont nem sokan kezdtek el „filozofálni”, hogy ha ezt nem tették volna meg, akkor mekkora hitelveszteséggel kellett volna szembesülnie a bankrendszernek. Nagy Márton szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a jegybanki kamatemelések hogyan jelennek meg a banki hitelekben.
A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt a konferencián, hogy a recessziós időszakban „felerősödött a lakosság és a vállalatok részéről is az óvatossági motívum”. Figyelmeztetett: a gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú, hogy ez „oldódjon a jövőben”. Kiemelte, hogy a márciusban közzétett adatok szerint
a kiskereskedelmi forgalomban 4,2, a belföldi vendégéjszakák tekintetében 22,4, a lakossági hitelfelvételben 57, míg a reálbéreknél 9,9 százalékos emelkedés történt idén.
„Ez egy nagyon erős visszapattanás, hatalmas az aszimmetria a tavalyi és az idei adatok között” – tette hozzá a tárcavezető.
2023-ban az árufogyasztás 8, a turizmus 5, a lakossági hitelfelvétel 30, a reálbér pedig 3 százalékkal esett vissza.
Az áprilisi, 3,7 százalékos inflációs adattal kapcsolatban azt mondta, három olyan tétel van, ami nagyon érzékenyen érinti a lakosságot: az élelmiszer-, a rezsi- és az üzemanyagár. A miniszter szerint utóbbi esetében az év eleje óta folyamatos áremelkedés volt. Szerinte ez a folyamat jól láthatóan „visszaütötte” az emberek óvatossági motívumát, ezért lépnie kellett a kormányzatnak, illetve ezért volt szükség a kéthetes türelmi idő kiszabására annak érdekében, hogy a hazai árszínvonal ne haladja meg a régiós átlagot az üzemanyagok árát illetően. Nagy Márton szerint sikerült elérni a célt, mostantól kéthetente ellenőrzik, hogy a kereskedők tartják-e a referenciaértékeket.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány inkluzív növekedést szeretne, ennek fontos eleme a foglalkoztatás bővítése, a fogyasztás helyreállítása, a beruházási aktivitás növelése, valamint a hitel- és az exportpiacok helyreállítása.
„Éppen ezért Magyarország az Európai Unió soros elnökségét – több más mellett – arra is fel szeretné használni, hogy Európa ismét az elektromobilitás felé forduljon, és támogassa ezt a szektort. Ez az exportunkra is kedvezően hatna” – összegzett Nagy Márton.