Elmondta, hogy a világjárvány, majd a következő évek krízisei után sem alakult ki rendszerszintű pénzügyi válság, ami a korábban meghozott makroprudenciális intézkedéseknek köszönhető.

A magas infláció korszakának visszatérése a hosszan tartó alacsony inflációs környezet után jelentős kihívást jelentett a monetáris és makroprudenciális politika számára

– fogalmazott.

Az euróövezetben 4,5 százalékon, Magyarországon 18 százalékon tetőzött az irányadó kamat, amely jóval magasabb a banki stresszteszteknél korábban vizsgált szinteknél. A pénzügyi stabilitás azonban mozgásteret biztosított a monetáris politikának a gazdaság stabilizálására és az árstabilitás támogatására – fogalmazott.

A magas kamatkörnyezetre történő szükséges átmenet nagy terhet rótt mind a vállalati, mind a háztartások mérlegére, ami a bankok eszközminőségére is kockázatot jelent.

Virág Barnabás az uniós bankok pénzügyi ellenálló képességét néhány számadattal támasztotta alá: a saját tőke megtérülése (ROE) 12 százalék körüli, a nemteljesítő hitelek aránya 2 százalék alatt van, és a tőkemegfelelési mutató 16-17 százalékon áll, de

hasonlóan jó teljesítményt mutat a magyar bankrendszer is.

Kiemelte: a volatilitás és a nagy átmenet évtizedét éljük, ami a pénzügyi stabilitás szerepét is felértékeli.

Az energiabiztonsági kockázatok még inkább előtérbe helyezik a fenntarthatósági célokat és a zöld pénzügyeket, különösen Európában – mondta, hozzátéve, hogy a pénzügyi szektorra fontos szerep hárul a zöld átállásban, tekintettel az éghajlatváltozás reálgazdaságra gyakorolt hatására és ennek pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataira.

Hozzátette: az MNB vezető szerepre törekszik a fenntartható gazdasági modellre való átállásban.

A központi bankok és a szabályozó hatóságok előtt álló prioritás fenntartani a pénzügyi szektor és a gazdaság ellenálló képességét, ösztönözni a világban zajló megatrendeket, mint a digitális átállás és zöld finanszírozás, továbbá a nemzetközi együttműködés erősítése - emelte ki.

A Latin-amerikai Monetáris Tanulmányok Központjának (CEMLA) főigazgatója, Manuel Ramos-Francia elmondta, hogy a magas kamatszintek növelik a vállalatok és háztartások adósságszolgálati költségeit, visszavetik a beruházási hajlandóságot és a fogyasztást, lassítják a növekedést, hosszabb távon pedig a különböző eszközosztályokban nagyobb volatilitással is járhatnak.

Christopher Garnett, a londoni székhelyű pénzügyi-monetáris elemzőközpont, az OMFIF vezető tanácsadója a pénzügyi stabilitásról szólva felidézte, hogy az MNB az elmúlt években 30-szorosára emelte meg aranykészletét.

Az MNB és az OMFIF közös szervezésében zajló kétnapos pénzügyi stabilitási konferencia során napjaink pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdéseit, a pénzügyi stabilitás rövid távú kihívásait és hosszabb távú jövőjét vitatják meg a résztvevők.