A cafeteria, vagyis a fizetést kiegészítő, munkabérszerű kifizetések meghatározó részét képezik a cégek által biztosított dolgozói juttatásnak.
A K&H nagyvállalati növekedési index negyedik negyedéves eredménye szerint idén
a cégek 74 százaléka beépít egy vagy akár több elemet is a bérezési gyakorlatába.
A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait és terveit jelző a felmérés alapján a törvényileg előírt utazási költségtérítést a cégek 52 százaléka fogja idén biztosítani a munkavállalóknak. Az önkéntesen adható béren kívüli juttatások közül pedig továbbra is a SZÉP kártya áll az élen – ezzel a cégek 40 százaléka tervez” – mutatta be Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője a legfrissebb kutatási eredményeket.
„A nagyvállalati szektor cégei közül csupán 7 százalék tervezi idén növelni dolgozói létszámát, azonban a csökkenő reálbér mellett a meglévő kollégák megtartása szempontjából is fontos lehet a különböző juttatási elemek alkalmazása” – hangsúlyozta ki a vállalati szakértő.
Azok a vállalatok, akik beépítik a bérezésükbe valamelyik juttatási formát, átlagosan háromfajta lehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak, így a dolgozók több elemből is választhatnak. A béren kívüli juttatások összegén a cégek döntő része nem tervez változtatni, csupán 9 százalékuk emelné annak értékét, átlagosan 13 százalékkal.
Tavaly év végén, illetve most januártól új elemek is bekerültek vagy emelkedtek a cafeteria rendszerben:
- 2023. december 1-jétől adómentesen adható üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként a közvetlenül a borászatból, palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.
- 2024-től a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó, úgynevezett csekély értékű ajándék évente legfeljebb 3 alkalommal nyújtható magánszemélynek egyes meghatározott juttatásként, vagyis 33,04 százalékos adóteherrel.
- A legfontosabb változás azonban, hogy 2024. január 1-jétől a SZÉP kártya nem használható hideg élelmiszervásárlásra, illetve a béren kívüli juttatásként, azaz a 28 százalékos adóteherrel nyújtható éves keret a tavalyi 650 ezer forintról, visszaállt 450 ezer forintra.