Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic szerb elnök (b-j) a Török Áramlat gázvezeték megnyitásának alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban 2020. január 8-án.
Nyitókép: Tolga Bozoglu

Szakértő: Törökország megvalósította a nagy tervét, de a bővítés kérdéses

Törökország az elmúlt években fontos földgázszállítási csomóponttá vált, Magyarország számára pedig kulcsfontosságú a szerepe, a jövővel kapcsolatban azonban még van néhány kérdőjel. A török gázipari szerepről Pénzváltó Nikolettet kérdeztük.

Orbán Viktor már jó párszor beszélt (és tárgyalt nemzetközi partnereivel) arról, hogy Magyarország azeri és türkmén gázt használjon, mivel le kell válni az orosz szállításokról, illetve mivel az Északi Áramlat nem működik. A két állam készletei azon a Törökországon keresztül juthatnak el Magyarországra, amely az utóbbi években nagyon fontos gázkereskedelmi csomóponttá vált. Nemcsak számos gázvezeték halad át a területén, de jelentős kapacitásai vannak a közúton, vasúton és tengeren is szállítható cseppfolyósított földgázban (LNG) is.

Törökország már az 1990-es évek óta készül arra, hogy egy energiaelosztó-központtá váljon. Nem rendelkezik jelentős saját kőolaj- és földgáz készletekkel, olyannyira, hogy a földgázfogyasztásának 99 százalékát importból fedezi - mondta Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa.

Hozzátette, az ország földrajzilag mégis kedvező helyzetben van, hiszen a közvetlen környezetében rengeteg lelőhely található. Ilyen például a Kaukázus, Közép-Ázsia, illetve a Közel-Kelet, ezért is készülnek már régóta arra, hogy mind dél-északi, mind pedig kelet-nyugati irányban egyfajta energiaipari tranzitközponttá váljanak.

A szakértő elmondta, az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a török állam ebbe az irányba, jelentősen fejlesztették az infrastruktúrát.

Törökország jelenlegi, körülbelül 130 milliárd köbméteres potenciális gázimport-kapacitása már több mint a kétszerese az ország éves fogyasztásának.

Arra a kérdésre, hogy nagyobb-e az igény, mint amit az ország képes ellátni, azt felelte, hogy ez a jövő egyik nagy kérdése, hiszen Törökország mostanra megvalósította az energiaelosztó-központ szerepet.

Jelenleg két vezetéken keresztül halad földgáz Európa irányába, és van egy harmadik, a transz-balkáni vezeték, amely különleges státuszt élvez. Ugyanakkor egyelőre nem látható, mennyire lehetne növelni ezt a volument, honnan érkezhetne több földgáz, amit Törökország exportálhatna, vagy ami keresztülhaladhatna az országon.

Másfelől kérdéses, hogy lennének-e vevők erre a gázra, hiszen Európa gázfogyasztása folyamatosan csökken - részben a klímasemlegességi célok, részben pedig az orosz-ukrán háború miatt, ami gyorsította a folyamatot. Pénzváltó Nikolett szerint valóban kérdés, hogy ez a mennyiség növekedhet-e.

A szakértő szerint

Törökország nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Unió és Magyarország energiaellátásában is.

Hazánk számára különösen, hiszen jelenleg a Török Áramlat földgázvezetéken keresztül érkezik a legnagyobb mennyiségű orosz földgáz Magyarországra. Ez a vezeték közvetlenül Oroszországból indul, a Fekete-tenger alatt halad, majd Törökország után Bulgárián és Szerbián keresztül éri el Magyarországot.

A közelmúltban jelentette be Bulgária, hogy adót vet ki a területén áthaladó orosz gázra, ami aggodalomra adhat okot Magyarország és Szerbia számára is. Mégis, nem véletlenül hangsúlyozza a magyar kormány is Törökország fontosságát az ország energiaellátásában, hiszen a Török Áramlat gázvezeték jelenleg kiválthatatlan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×