Infostart.hu
eur:
350.65
usd:
304.31
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic szerb elnök (b-j) a Török Áramlat gázvezeték megnyitásának alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban 2020. január 8-án.
Nyitókép: Tolga Bozoglu

Szakértő: Törökország megvalósította a nagy tervét, de a bővítés kérdéses

Törökország az elmúlt években fontos földgázszállítási csomóponttá vált, Magyarország számára pedig kulcsfontosságú a szerepe, a jövővel kapcsolatban azonban még van néhány kérdőjel. A török gázipari szerepről Pénzváltó Nikolettet kérdeztük.

Orbán Viktor már jó párszor beszélt (és tárgyalt nemzetközi partnereivel) arról, hogy Magyarország azeri és türkmén gázt használjon, mivel le kell válni az orosz szállításokról, illetve mivel az Északi Áramlat nem működik. A két állam készletei azon a Törökországon keresztül juthatnak el Magyarországra, amely az utóbbi években nagyon fontos gázkereskedelmi csomóponttá vált. Nemcsak számos gázvezeték halad át a területén, de jelentős kapacitásai vannak a közúton, vasúton és tengeren is szállítható cseppfolyósított földgázban (LNG) is.

Törökország már az 1990-es évek óta készül arra, hogy egy energiaelosztó-központtá váljon. Nem rendelkezik jelentős saját kőolaj- és földgáz készletekkel, olyannyira, hogy a földgázfogyasztásának 99 százalékát importból fedezi - mondta Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa.

Hozzátette, az ország földrajzilag mégis kedvező helyzetben van, hiszen a közvetlen környezetében rengeteg lelőhely található. Ilyen például a Kaukázus, Közép-Ázsia, illetve a Közel-Kelet, ezért is készülnek már régóta arra, hogy mind dél-északi, mind pedig kelet-nyugati irányban egyfajta energiaipari tranzitközponttá váljanak.

A szakértő elmondta, az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a török állam ebbe az irányba, jelentősen fejlesztették az infrastruktúrát.

Törökország jelenlegi, körülbelül 130 milliárd köbméteres potenciális gázimport-kapacitása már több mint a kétszerese az ország éves fogyasztásának.

Arra a kérdésre, hogy nagyobb-e az igény, mint amit az ország képes ellátni, azt felelte, hogy ez a jövő egyik nagy kérdése, hiszen Törökország mostanra megvalósította az energiaelosztó-központ szerepet.

Jelenleg két vezetéken keresztül halad földgáz Európa irányába, és van egy harmadik, a transz-balkáni vezeték, amely különleges státuszt élvez. Ugyanakkor egyelőre nem látható, mennyire lehetne növelni ezt a volument, honnan érkezhetne több földgáz, amit Törökország exportálhatna, vagy ami keresztülhaladhatna az országon.

Másfelől kérdéses, hogy lennének-e vevők erre a gázra, hiszen Európa gázfogyasztása folyamatosan csökken - részben a klímasemlegességi célok, részben pedig az orosz-ukrán háború miatt, ami gyorsította a folyamatot. Pénzváltó Nikolett szerint valóban kérdés, hogy ez a mennyiség növekedhet-e.

A szakértő szerint

Törökország nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Unió és Magyarország energiaellátásában is.

Hazánk számára különösen, hiszen jelenleg a Török Áramlat földgázvezetéken keresztül érkezik a legnagyobb mennyiségű orosz földgáz Magyarországra. Ez a vezeték közvetlenül Oroszországból indul, a Fekete-tenger alatt halad, majd Törökország után Bulgárián és Szerbián keresztül éri el Magyarországot.

A közelmúltban jelentette be Bulgária, hogy adót vet ki a területén áthaladó orosz gázra, ami aggodalomra adhat okot Magyarország és Szerbia számára is. Mégis, nem véletlenül hangsúlyozza a magyar kormány is Törökország fontosságát az ország energiaellátásában, hiszen a Török Áramlat gázvezeték jelenleg kiválthatatlan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×