Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
324.65
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Zárva tábla egy üzlet kirakatán.
Nyitókép: Getty Images/claudiodivizia

Nem jött össze a százezer aláírás

Százezer alatt maradt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítására szervezett országos népszavazási kezdeményezés ügyében gyűjtött aláírások száma – állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kezdeményezett népszavazást december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében, az NVB a kérdést április 17-én hitelesítette. Az aláírások gyűjtésére május 15. és szeptember 11. között volt lehetőség.

A szervező szeptember 10-én adta le az íveket. Az ívek ellenőrzését végző Nemzeti Választási Iroda megállapította: a leadott íveken matematikai számítások alapján az érvényes aláírások száma nem haladhatja meg a százezret, ezért az iroda nem ellenőrizte az aláírásokat, az NVB pedig keddi ülésén megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezést támogató érvényes aláírások száma százezer alatt maradt.

Az Alaptörvény szerint legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Tekintettel arra, hogy az érvényes aláírások száma százezer alatt maradt, az országos népszavazás elrendelésére az Országgyűlésnek mérlegelési jogkörében eljárva sincs lehetősége – írta az NVB határozatában.

A bizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetét közel 62 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte, amiért a népszavazási kezdeményezéshez igényelt aláírásgyűjtő ívek közül a határidő lejártáig 77-et nem adott át a Nemzeti Választási Irodának. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után nyolcszáz forint, így az NVB 61 600 ezer forintban állapította meg a kiszabott bírság összegét.

A Tisza Párt képviselői – Hantosi István, Kalázdi-Kerekes Kinga és Molnár Zoltán – szeptember 23-án nyújtották be az Országgyűlésnek törvényjavaslatukat december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A javaslat már 2026-ban munkaszüneti nappá tenné december 24-ét. Míg a hatályos rendelkezés főszabályként 14 óráig engedi az üzletek nyitvatartását, az előterjesztés egész napos üzletzárást állapítana meg december 24-ére.

A jelenleg érvényben lévő kivételek ugyanakkor megmaradnak: a vendéglátó üzletek, a szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve benzinkúton belül működő üzletek továbbra is nyitva tarthatnának.

Címlapról ajánljuk
Így épül az új Messi-birodalom

Így épül az új Messi-birodalom

Lionel Messi – magyar idő szerint – szerda hajnalban játssza az utolsó mérkőzését az argentin válogatott mezében. A klubjában folytatja a pályafutását, de az igazi kérdés immár az, hogyan alakul a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb játékosának későbbi élete.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×