A szóban forgó eljárás a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt zajlott. A cikk emlékeztetett arra, hogy az ICSID 2022-ben a Mol javára döntött, egy washingtoni szövetségi bíróság pedig az idén mintegy 286 millió dollár értékben amerikai bírósági ítéletté alakította a választottbírósági határozatot. Ez lehetőséget adhat a Molnak arra, hogy az Egyesült Államokban horvát vagyontárgyakból próbálja behajtani követelését – írta a lap.

A jogvita háttere, hogy a Mol és a horvát kormány között 2009-ben gázüzletági megállapodás született. A Mol szerint Horvátország nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezért a vállalat 2013-ban választottbírósági eljárást indított, amelyet 2022-ben megnyert. Az amerikai bírósági eljárásban megítélt összeg a költségekkel és kamatokkal együtt időközben 286 millió dollárra emelkedett.

A Vecernji List beszámolója szerint az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem akadályozta meg a Molt abban, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott választottbírósági döntést egy unión kívüli országban, az Egyesült Államokban ismertesse el és próbálja érvényesíteni.

A napilap szerint az Európai Bizottság a Molt a magyar állam ellenőrzése alatt álló társaságnak tekinti. A bizottság ennek megítélésekor nemcsak a tulajdonosi hányadot, hanem azt is figyelembe veszi, hogy az állam ténylegesen képes-e ellenőrizni a vállalatot, illetve meghatározó befolyást gyakorol-e rá.

A lap felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban az Achmea-ügyben, egy holland befektető és Szlovákia közötti jogvita kapcsán kimondta: az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások választottbírósági kikötései nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A Vecernji List szerint a bíróság 2021-ben a Komstroy-ügyben ezt az elvet az Energia Charta Egyezmény alapján indított, unión belüli jogvitákra is kiterjesztette.

A lap szerint ha az Európai Unió Bírósága helyt ad a bizottság keresetének, Magyarországnak meg kell szüntetnie az uniós jog megsértését. Ennek egyik lehetséges következménye az lehet, hogy Budapestnek meg kell akadályoznia a Molt a követelés tényleges érvényesítésében, miközben az amerikai bíróság mintegy 286 millió dollárról szóló döntése és a Horvátország által benyújtott jogorvoslat továbbra is fennmaradna – írta a Vecernji List.