Az Európai Központi Bank elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására.
Ennek lényege, hogy a jegybank veszteségét – nemzetközi példák alapján – nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből – jelentette be a közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A döntés jelentőségéhez két dolgot kell tudni. Először is, hogy hatalmas összegről van szó: mint idén május végén kiderült, 2022-ben 402 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a Magyar Nemzeti Bank, ami lényegesen több a megelőző évi 51,7 milliárdnál, sőt, 20 éve példátlannak számít. Már ez a veszteség is csökkentette az MNB saját tőkéjét, de az idei veszteség egyenesen gigantikusnak ígérkezik,

a 2000 milliárd forintot is meghaladhatja, ami miatt a saját tőke negatívba fordul.

A jegybankra vonatkozó szabályozás szerint a veszteségmegtérítés ötödét az államnak kell fedeznie, de ekkora összeget a költségvetésből nem lehet kigazdálkodni egy év alatt. Az utóbbi hónapokban azonban már sejteni lehetett, hogy nem is ez a kormányzat célja.

Első lépésként módosítottak a jegybanki törvényen, úgy, hogy a potenciális tőkepótlást öt év alatt lehessen egyenlő részletekben végrehajtani. Ám még így is 300-400 milliárdos összeget kellett volna előkeríteni erre a célra a 2024-es költségvetésben, a következő években pedig ez csak tovább hízott volna, vagyis további lépésre volt szükség.

A Varga Mihály bejelentésével kapcsolatos másik fontos körülmény azzal kapcsolatos, hogy miért szállhatott így el az MNB vesztesége. Amint arról Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is beszélt a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorában, a jegybank működése és feladata más, mint egy átlagos banké: a mandátuma az, hogy stabilitást biztosítson a gazdaságnak, és ez az egyetlen mércéje is. A stabilitásért pedig negatív tőkehelyzet mellett is tud dolgozni a jegybank. A veszteség a kamatkülönbségből adódik, de ez a kamatkülönbözet az alelnök szerint ott van a gazdasági szereplőknél. "Ez a stabilitás ára. A veszteség a jegybank mérlegében csapódik le, a nyereség a gazdaság szereplőinél van" – mondta.

Már ezen a júliusi beszélgetésen elhangzott, hogy a jövőbeni nyereségekből kívánja a kormány és az MNB rendezni a jegybank helyzetét, de

a részletes szabályok meghozatalához előbb szükség volt az Európai Központi Bankkal lefolytatott konzultációra.

A jóváhagyás felől sok kétsége nem lehetett a magyar félnek, hiszen – mint arról Virág Barnabás is beszélt – rendkívüli közegben működnek a jegybankok 2020 óta itthon és külföldön is: először biztosítani kellett a likviditást, utána egy éven belül inflációs hullám indult ki, amire gyors kamatemeléssel kellett válaszolni, ezért most sok jegybank veszteséges, és negatív a tőkepozíció is több országban.

Az viszont nagy kérdés volt, és ehhez már kellett az EKB szakvéleménye, hogy milyen hosszú átmeneti időszakban működhet negatív tőkével az MNB. Erre egyelőre nem ismert a válasz, de mint Varga Mihály bejelentette, a kormány kezdeményezi a jegybanktörvény módosítását – amelyről az ősszel dönthet az Országgyűlés –, a javaslatból derülhetnek majd ki a részletek.

Frissítés: Az MNB üdvözli az EKB döntését. Mint közleményében a jegybank írta, a változtatás igénye azért merült fel, mert az európai országokat áttekintve a jelenlegi magyar szabályozás az egyik legszigorúbb. "Nemzetközi színtéren több példa is jól mutatja, hogy a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hatékonyan tudnak működni és megfelelően tudnak elsődleges céljukra, az infláció elleni küzdelemre fókuszálni."