Elindult az inflációs ráta csökkenése a világon mindenütt, így Magyarországon is, de a maginflációt tekintve egy lassabb, elhúzódó dezinflációs folyamatra számítunk – mondta Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte, a kedvező folyamatok mellett maradta jelentős kockázati faktorok, így elsősorban az orosz–ukrán háború az, amely érdemi hatással bír a pénzromlás ütemére.

A jegybanki vezető arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a jelenlegi inflációs jelenségnek két magyarázata van, és csak a következő hónapokban dől el, hogy melyik az igaz. Az egyik szerint a munkaerőpiac sajátos jelensége az ok, hogy miközben a reálgazdaság a lassulás jeleit mutatja, nem csökken, sőt nő a munkaerő iránti igény, ez a béreket magasan tartja, és emiatt tartósan lassabb dezinflációs folyamat lehet, A másik magyarázat, hogy 2020 óta rendkívüli közegben van a világ, amely széleskörű áremelkedést okozott a világgazdaságban, minden termékkört érint a drágulás, most sokkal kevésbé képes elkülöníteni a nagyon volatilis változásokat.

„Rendkívüli közegben vagyunk, talán az 1920-as évek óta nem volt ilyen inflációs környezet.

Az infláció rendkívül veszélyes gazdasági jelenség, azt szokták mondani, ha kiszabadul a palackból, nagyon nehéz visszatömködni”

– mondta Virág Barnabás, és emlékeztetett, 2021-ben, amikor elkezdett emelkedni, akkor vita volt, hogy tartós vagy átmeneti a jelenség. Az MNB már akkor tartós kockázatokra figyelmeztetett, és Európában elsőként indította el a kamatemelési ciklusát. Aztán az volt a következő kérdés, hogy növekedés vagy infláció, de a jegybank alelnöke szerint ez rossz kérdés, mert az infláció megöli a gazdasági növekedés lehetőségét.

„Az inflációt kezelni kell, ebben a harcban szoros együttműködés kell a monetáris, a költségvetési és a szabályozási politika között. Amikor az infláció megemelkedik, akkor helyzet van – ez a történelem tanulsága” – jelentette ki.

Virág Barnabás úgy értékelte, idén komoly változás itthon, hogy a gazdaságpolitikai mindhárom pillére az infláció letörésére fókuszál. Mint fogalmazott, a monetáris politika hatása már érezhető az árcsökkenésben is egyes iparágakban, például az iparcikkeknél vagy élelmiszereknél, ehhez tárul a fegyelmezett költségvetési politika, és több olyan szabályozási intézkedés, amely a verseny erősítését helyezte a fókuszba. „A hármas lépéseinek hatása nagyon gyorsan fog jelentkezni” – tette hozzá.

Virág Barnabás kijelentette, az egy számjegyű infláció már az ősszel bekövetkezhet, és decemberben érdemben 10 százalék alatt rátát fogunk látni. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, és akkor

2025-re újra el lehet érni a háromszázalékos inflációs célt.

A gazdasági növekedés a második negyedévben év/év alapon még negatív tartományban lesz a jegybank szerint, és a fokozatos élénkülés az év második felében indulhat meg. 0-1,5 százalék között lehet idén a növekedés, jövőre pedig 3,5-4,5 százalék között az MNB előrejelzése szerint.

Arról is beszélt, hogy szeptembertől a 15-16 százalékos bérnövekedés átfordul reálbér-növekedésbe. Fokozatos folyamat lesz, mert egy válság közeli helyzet után óvatosabban térnek vissza a fogyasztók a piacra.

Virág Barnabás felhívta arra a figyelmet, hogy 2022-ben az inflációnak legalább a negyedét a profit húzta, akkor is árat emeltek a cégek, ha ez nem volt indokolt, és most szerinte ezt vissza kell adniuk, mert fokozódik a verseny majd a fogyasztókért. „Ez egy átmeneti jelenség, ha magasak az árak, akkor elkezdi erodálni a fogyasztást, és egyre növekszik a kényszer, hogy adjon vissza a profitból” – tette hozzá.

A forint árfolyamában a legfontosabb tényező a magyar gazdaság kockázati megítélése

– magyarázta az alelnök, és hozzátette, új szemlélettel kell az árfolyamra tekinteni, le kell számolni azzal a gondolattal, hogy a gyengébb árfolyam az exportnak kedvez, mert a ahol tartós növekedés volt a régióban – például Csehországban vagy a balti államokban – stabil árfolyam volt, ezért a stabilitásra helyezik a hangsúlyt.

„Az árfolyam a gazdaságpolitika kockázati megítélését tükrözi, ez közös felelősség. Továbbra is megfontolt monetáris politikát fogunk vinni” – közölte Virág Barnabás.

A kamatpolitikáról elmondta, hogy a normalizációs szakaszt májusban kezdte meg a monetáris tanács, kétszer száz bázispontos csökkentéssel az egyhetes betéti kamat szintjét közelíti az alapkamathoz, azt viszont kizárta, hogy a vártnál kedvezőbb adatok miatt gyorsítsák a normalizációs szakaszt, mint fogalmazott, „nincs indok, amiért letérjünk a megkezdett pályáról”. Azt is jelezte, hogy

az alapkamatra vonatkozó döntés nincs láthatáron.

Nem nyúlnak a kamatpályához, és ha az inflációs pálya gyorsabb lesz a vártnál, akkor hamarabb jöhet pozitív kamatkörnyezet, ami szükséges a dezinfláció folytatásához.

A pozitív kamatkörnyezet azt jelenti, hogy az effektív kamatszint magasabb, mint az infláció, ez szeptember-októberben eljön Magyarországon, de a hitelezés élénkülése ettől magában még nem várható, mert a kamaton kívül a jövedelmi viszonyok és a kilátások is befolyásolják a döntést, ezért szerint csak 2024-ben tud olyan közeg előállni, amikor el lehet gondolkodni, hogy vissza lehet-e állni a piaci alapú hitelezésre.

Az emelkedő infláció és a visszafogott fogyasztás hatása végiggörög a világgazdaságon, és ezt érzi minden gazdaság, amely a világpiacra termel. A következő negyedévek exportpiaci kilátásai óvatosságra intenek, de közben újabb exportberuházások épülnek ki az országban, de ezek megvalósulásához idő kell – figyelmeztetett a szakember.

Reagált az MNB alelnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon felvetésére is, hogy érdemes lenne újragondolni az inflációs célokat, és esetleg magasabb meghatározni, erre Virág Barnabás azt mondta, nincs evidencia arra, hogy a magasabb inflációs cél megoldást jelentene, mert ezt mindenki beépítené a döntéseibe.

„Sokkal óvatosabban kellene ezzel a kérdéssel bánnunk. Olyan gazdaságban, ahol 20 százalék az inflációs ráta, és a pénzpiaci környezet gyorsan változó, egy ilyen vitát megnyitni nem helyes. A vita is beépül az inflációs várakozásokba, és torzítja a gazdaságpolitika hitelességét.

A háromszázalékos inflációs célt szeretnénk elérni, és ehhez igazítjuk a monetáris politikát”

– jelentette ki.

Az MNB veszteségéről úgy nyilatkozott, hogy a jegybank eltérő üzem egy kereskedelmi bankhoz vagy egy termelő vállalathoz képest, ennek megfelelően eltérő a megítélése a veszteségnek vagy a negatív tőkepozíciónak. Kiemelte, hogy a jegybank működését egyértelmű jogszabályok szabályozzák, és nem profit alapon hoz döntéseket, hanem a mandátuma az, hogy stabilitást biztosítson a gazdaságnak, és ez az egyetlen mércéje is. Arra emlékeztetett, hogy rendkívüli közegben működnek a jegybankok 2020 óta, először biztosítani kellett a likviditást, utána egy éven belül az inflációs hullám indult ki, amire gyors kamatemeléssel kellett válaszolni, ezért most sok jegybank veszteséges, és negatív a tőkepozíció is több helyen.

„A kormány tervét támogatja az MNB, a stabilitást kell biztosítani, és ezt negatív tőkehelyzet mellett is el tudja látni, és majd a jövőbeni nyereségekből fogja rendezni a jegybank. Ezt mára nemzeti bank tavaly is javasolta, egybevág a kormány és az MNB gondolkodása” – mondta Virág Barnabás.

Jelezte azt is, hogy a makrogazdasági folyamatok képeződnek le a jegybank mérlegében. A veszteség a kamatkülönbségből adódik, de ez a kamatkülönbözet ott van a gazdasági szereplőknél.

„Ez a stabilitás ára. A veszteség a jegybank mérlegében csapódik le, a nyereség a gazdaság szereplőinél van”

– mondta

Végezetül szó esett az euróbevezetésről is, Virág Barnabás szerint az optimális időzítést kell megtalálni ehhez. „Ez egy stratégiai kérdés, 2004-ben vállaltuk az eurozóna-csatlakozást, de olyan pillanatban kell meghozni ezt a döntést, amikor az önálló monetáris politika feladásából származó előnyök jelentősebbek, mint az ebből eredő hátrányok” – mondta az MNB alelnöke.