Lánszki Regő jelezte: a mezőgazdasági övezetek belterületbe vonása vagy más célra való használata a budapesti agglomerációban és a Balaton-felvidéken látványos. A jövőben nem lesz kiskapu arra, hogy mezőgazdasági földeket belterületbe vonjanak – tette hozzá.

Arról is beszélt: a kormány célja, hogy ne csak önmagukban a szabályok határozzák meg egy beépítés jellegét, de a szakmai irányítás is szerepet kapjon. Ez a szemlélet minden járásban kötelezően érvényesülni fog. Hangsúlyos lesz a balatoni főépítész szerepe is, aki mellett egy kiemelten balatoni főtájépítész is működik majd.

„Kell egy leegyszerűsített, de szigorú szabályozás, ami például nem engedi, hogy a présházakhoz tüzivíztározó néven hatalmas, medencés házak épüljenek”

– idézi a Portfolio az államtitkár szavait.

Az új építészeti törvény céljai közt Lánszki Regő fontosnak nevezte a karakter megőrzését, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a védendő épületek, a településkarakter és az építészeti formakincs.

A Balaton telítettségéről megjegyezte: 2010-22 között 11 300 lakás épült a Balaton-parton, 91 százaléka kifejezetten a part menti zónában.

Tavaly 2,8 millió vendég érkezett a Balatonra, 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az általuk eltöltött 8,8 millió vendégéjszaka az előző évhez képest 27 százalékkal nőtt.

Navracsics Tibor mindenkivel tárgyalna

A területfejlesztési miniszter szerint párbeszédet kellene indítani a Balatonról, amelyben az üzleti élet, a környezetvédelem, a kulturális élet szereplői, a helyiek, az itt üdülők és az alkalmi látogatók is részt vennének. Navracsics Tibor a rendezvényen úgy fogalmazott: sokaknak a Balaton csak egy egyszerű üdülőterület, amelyre nyaranta gondolnak, másoknak viszont

olyan lakóterület, amely egyre rosszabb szociológiai mutatókkal rendelkezik.

Az ingatlanárak rendkívül magasak a térségben, így az itt élő fiataloknak nehézséget jelent megvásárolni első lakásukat, ezért a környezetvédelmi, turisztikai, kulturális problémák mellett életkezdési gondokról is beszélni kell a Balaton környékén - mondta. Ezért összefogásra és párbeszédre biztatta a gazdasági, kulturális és társadalmi szféra szereplőit.

A miniszter bemutatta a térség demográfiai változásait, köztük azt, hogy az országon belüli vándorlásnak egyik legjelentősebb célterülete a Budapest-Győr-Veszprém háromszög. Emellett a szuburbanizáció, a nagyobb városokból a környező településekre való népességkiáramlás is megfigyelhető, a térségben főként a Balaton keleti medencéjében.

Ezekre a folyamatokra

az ingatlanpiac is reagál,

Budapest, Győr és Debrecen mellett a Balatonnál a legmagasabbak az ingatlanárak. Emiatt nehéz a régióban életet kezdeni, és így egyre inkább elöregszik a Balaton térsége - mutatott rá Navracsics Tibor.

Jelezte: az aktuális uniós költségvetési időszakban kiemelt térségként jelenik meg a Balaton környéke, továbbá az Európa kulturális fővárosa programban Veszprém mellett a Bakony-Balaton régió 116 települése is részt vesz.

Navracsics Tibor hangsúlyozta:

a 116 település együttműködése biztató,

és remélte, hogy ezt a lendületet a következő években is fenn tudják tartani egy olyan térség érdekében, amely az itt élőknek élhető, az ide látogatóknak pedig vonzó maradhat.