Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2020. április 15-én készült, június 18-án közreadott képen egy a brit jegybank, a Bank of England emblémája a bank épületén London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A koronavírus-járványhoz hasonló veszteséget okoz a kilépés az EU-ból a briteknek

Az egyik legbefolyásosabb brit gazdasági előrejelző cég vezetője szerint a koronavírus-járványhoz hasonló veszteséget okoz a brit gazdaságnak Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit).

Richard Hughes, a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) elnöke a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a brit gazdaság az elmúlt években 500 ezer munkavállalót vesztett, a beruházások értéke pedig 2016 óta stagnál.

Nagy-Britanniában 2016-ban tartották az EU-tagságról szóló népszavazást, amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A referendum eredménye nyomán Nagy-Britannia három éve kilépett az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is távozott. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Az OBR vezetője által vasárnap említett becslés, amely szerint azóta félmillió munkavállaló távozott a brit gazdaságból, komorabb, mint az ugyanebben a témában nemrégiben közzétett legutóbbi független elemzés.

Jonathan Portes, a King's College London egyetem gazdaságtan-professzora és John Springford, a Centre for European Reform (CER) nevű, uniós elemzéseket végző londoni stratégiai kutatóműhely igazgatóhelyettese azt mutatta ki közös tanulmányában, hogy a tavalyi év közepére 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból a Brexit előtti szintekhez képest.

Richard Hughes, az OBR elnöke a vasárnapi BBC-műsorban elmondta, hogy a brit gazdaság termelékenységének javulása is "drámai mértékben" lelassult a 2008-as globális pénzügyi válság után, és azóta sem tért vissza a korábbi ütemhez.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel lenne erősebb a brit gazdaság, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradt volna, a gazdasági előrejelző intézet vezetője azt mondta: az OBR számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) értéke a Brexit miatt hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet Nagy-Britannia az EU tagjaként hosszabb távon elérhetett volna.

Hughes szerint ez azt jelenti, hogy a Brexit a koronavírus-járvány hatásához mérhető sokkot okozott a brit gazdaságban.

Hozzátette: az OBR becslése szerint a brit lakosság életszínvonala a jelenlegi évtized vége előtt nem tér vissza a koronavírus-járvány elhatalmasodása - és az ezzel egy időben végbement Brexit-folyamat - előtti szintre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×