Közzétették az Eurostat legfrissebb, a tagállami minimálbérekre vonatkozó statisztikai adatait. E szerint újabb mélypontot ért el a magyar minimálbér értéke az Európai Unión belül. Az adatok alapján idén év elején a magyar minimálbér átszámítva 578,74 euró volt, ami a tagállamok sorában a második legalacsonyabb. Egyedül Bulgáriában dolgoznak a magyar összegnél kevesebbért az ilyen formában foglalkoztatott dolgozók, ott 398,81 eurót keresnek. Több portál is felhívta arra figyelmet, hogy egy évvel ezelőtt még három ország is Magyarország mögött volt az unióban: Románia, Lettország és Bulgária.

A fentiekre reagálva Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelezte, a statisztikák igazságokat és csúsztatásokat egyaránt tartalmazhatnak. Először is emlékeztetett, hogy Magyarországon a minimálbér megállapítása hosszú-hosszú évek óta a munkaadói és a munkavállalói oldal bértárgyalásaiból adódik, ami a kormány rendeletben hirdet ki. Tehát emögött a gazdaság szereplőinek a komoly mérlegelése és döntése van. Amennyiben a béreket hirtelen túlságosan nagy mértékben növelik, növekszik annak kockázata, hogy munkahelyek szűnnek meg, következésképp a gazdaság teljesítőképességének és a minimálbér-, illetve a bérek növekedésének összhangban kell lennie – tette hozzá.

Czomba Sándor kiemelte azt is, hogy

„sokkal közelebb vagyunk az igazsághoz, ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a béreket”,

magyarul hogy adott országban adott valutáért mit és mennyit tudunk vásárolni. Szerinte nem vitás, hogy az elmúlt időszakban az energiaárak, valamint a magas infláció emésztette fel azokat a reálkereset-, illetve bérnövekedéseket, amik korábban dinamikusan jellemezték a magyar helyzetet. Ennek ellenére 2022-ben a V4-ek közül, és egyébként az OECD országokon belül is, szinte csak Magyarországon volt reálkereset-növekedés – jegyezte meg.

A Romániával példálózók figyelmét arra hívta fel, hogy keleti szomszédunknál 2018 után ugrottak meg a minimálbérek, miután egy adminisztratív döntés kapcsán a munkáltatói oldalról a munkavállalói oldalra került a tb-járulék 35 százaléka, ami automatikusan növelte a bruttó béreket.

De ettől még a kézhez kapott (nettó) jövedelmek messze nem növekedtek akkora mértékben

– mondta. Ráadásul az ottani munkavállalók nagyjából 23 százalékát, tehát több mint 1 millió embert érinti a minimálbér, míg Magyarországon ez a szám 220 ezer körül van. Nálunk a garantált bérminimum az, ami sokkal markánsabb, körülbelül 740 ezer embert érint, ezt vizsgálva viszont már legalább nyolc-kilenc uniós tagállam lenne mögöttünk – emelte ki.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy a szóban forgó statisztikai rangsorban is fölzárkózzon Magyarország, illetve hogy évközi minimálbéremelés legyen, Czomba Sándor emlékeztetett:

múlt év végén arról született megállapodás, hogy a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő.

Mind a kettő a várható éves infláció körüli értéket képviseli, előbbi pedig azért egy kicsit magasabb, mert a legszorultabb helyzetben lévőket szerették volna segíteni a bértárgyalás résztvevői – jegyezte meg. A megállapodásban az is szerepel, hogy félévkor megvizsgálják a fennálló helyzetet, és ha a infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. A kormány reményei szerint az év második felében, de még inkább az utolsó negyedévben jelentősen csökken majd az infláció. Az energiaárakban már látni a csökkenő tendenciát, miközben jelen pillanatban a forint is jól tartja magát, így a megkötött megállapodás biztosíthatja a reálkeresetek megtartását – tette hozzá.