eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Földgázba fektet Líbiában Olaszország

Jelentős energetikai megállapodást írtak alá az olasz kormányfő líbiai látogatásán.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombaton Líbiában folytatott tárgyalásokat, amelyek során egy nyolcmilliárd dollár értékű földgázfejlesztési megállapodást is aláírtak.

Giorgia Meloni az olasz külügyminiszter és a belügyminiszter kíséretében érkezett Tripoliba. Az olasz delegációt Abdulhamid Mohammed Dbeibah, a nemzetközileg elismert líbiai kormány ügyvezető miniszterelnöke fogadta. A találkozón - ahogy korábban algériai látogatásán is - Meloni elmondta, hogy Olaszország szeretné fokozni jelenlétét az észak-afrikai térségben. Hangsúlyozta, hogy nem "kizsákmányoló" szerepre törekszik a régióban, hanem szeretné támogatni az afrikai államokat abban, hogy fejlődjenek és gazdagodjanak.

A kormányfő jelenlétében írta alá az ENI olasz állami energiavállalat és a líbiai nemzeti olajvállalat (NOC) vezetője azt a megállapodást, amelynek értelmében nyolcmilliárd dollár értékben fognak fejleszteni két líbiai tengeri földgázmezőt. Az ENI tájékoztatása szerint 2026-tól indulhat meg a gázkitermelés a szóban forgó líbiai mezőkön. A fejlesztés eredményeként növelni akarják a líbiai piacra és európai exportra szánt kitermelést is.

Meloni az aláírás alkalmából azt mondta, a megállapodás nagyon fontos és történelmi jelentőségű, mert hozzájárul Európa energiaforrásainak biztosításához. Líbia egyértelműen Olaszország stratégiai fontosságú gazdasági partnere - tette hozzá.

Az olasz ENI a hosszú évek óta ingatag biztonsági helyzet ellenére folytatta a gázkitermelést Líbiában. Tavaly Líbiából 2,63 milliárd köbméter földgáz érkezett Olaszországba a Greenstream nevű vezetéken. Ez a mennyiség messze elmaradt attól az évi 8 milliárd köbmétertől, amelyet még Líbia 2011-ben bekövetkezett összeomlása előtt szállítottak.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt Olaszország számos olyan lépést tett, amellyel csökkenteni tudta függőségét az orosz földgáztól. Tavaly az Oroszországból érkező gázszállítmányt kétharmaddal - 11 milliárd köbméterre - tudták visszaszorítani. Giorgia Meloni múlt héten járt Algériában, ahol szintén megállapodásokat kötött az energetikai együttműködés bővítése terén.

Az olasz kormányfő látogatásán a Földközi-tengeri migráció is fontos téma volt. Melonival közös sajtótájékoztatóján Dbeibah elmondta: megegyeztek abban, hogy Olaszország öt, teljesen felszerelt hajót bocsát a líbiai part őrség rendelkezésére annak érdekében, hogy segítsen feltartóztatni az európai partok felé induló bevándorlók áradatát.

Líbia 2011-ben, az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba. Az ország 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt. Az elnökválasztást 2021 decemberében, a parlamenti választásokat pedig 2022 januárjában tartották volna, de Tripoli mindkettőt elhalasztotta, arra hivatkozva, hogy a rivális frakciók nem egyeztek meg a részletekben. A kelet-líbiai tobruki törvényhozás ezt követően bejelentette, hogy Dbeibah tripoli kormányának megbízatása lejárt, függetlenül attól, hogy a választásokat nem tartották meg. Dbeibah helyére a tobruki törvényhozás Fathi Basagát választotta miniszterelnökké, akit viszont a tripoli vezetés nem ismer el. Ezzel gyakorlatilag azóta ismét kettős hatalom alakult ki Líbiában.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×