Infostart.hu
eur:
362.77
usd:
310.88
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Földgázba fektet Líbiában Olaszország

Jelentős energetikai megállapodást írtak alá az olasz kormányfő líbiai látogatásán.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombaton Líbiában folytatott tárgyalásokat, amelyek során egy nyolcmilliárd dollár értékű földgázfejlesztési megállapodást is aláírtak.

Giorgia Meloni az olasz külügyminiszter és a belügyminiszter kíséretében érkezett Tripoliba. Az olasz delegációt Abdulhamid Mohammed Dbeibah, a nemzetközileg elismert líbiai kormány ügyvezető miniszterelnöke fogadta. A találkozón - ahogy korábban algériai látogatásán is - Meloni elmondta, hogy Olaszország szeretné fokozni jelenlétét az észak-afrikai térségben. Hangsúlyozta, hogy nem "kizsákmányoló" szerepre törekszik a régióban, hanem szeretné támogatni az afrikai államokat abban, hogy fejlődjenek és gazdagodjanak.

A kormányfő jelenlétében írta alá az ENI olasz állami energiavállalat és a líbiai nemzeti olajvállalat (NOC) vezetője azt a megállapodást, amelynek értelmében nyolcmilliárd dollár értékben fognak fejleszteni két líbiai tengeri földgázmezőt. Az ENI tájékoztatása szerint 2026-tól indulhat meg a gázkitermelés a szóban forgó líbiai mezőkön. A fejlesztés eredményeként növelni akarják a líbiai piacra és európai exportra szánt kitermelést is.

Meloni az aláírás alkalmából azt mondta, a megállapodás nagyon fontos és történelmi jelentőségű, mert hozzájárul Európa energiaforrásainak biztosításához. Líbia egyértelműen Olaszország stratégiai fontosságú gazdasági partnere - tette hozzá.

Az olasz ENI a hosszú évek óta ingatag biztonsági helyzet ellenére folytatta a gázkitermelést Líbiában. Tavaly Líbiából 2,63 milliárd köbméter földgáz érkezett Olaszországba a Greenstream nevű vezetéken. Ez a mennyiség messze elmaradt attól az évi 8 milliárd köbmétertől, amelyet még Líbia 2011-ben bekövetkezett összeomlása előtt szállítottak.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt Olaszország számos olyan lépést tett, amellyel csökkenteni tudta függőségét az orosz földgáztól. Tavaly az Oroszországból érkező gázszállítmányt kétharmaddal - 11 milliárd köbméterre - tudták visszaszorítani. Giorgia Meloni múlt héten járt Algériában, ahol szintén megállapodásokat kötött az energetikai együttműködés bővítése terén.

Az olasz kormányfő látogatásán a Földközi-tengeri migráció is fontos téma volt. Melonival közös sajtótájékoztatóján Dbeibah elmondta: megegyeztek abban, hogy Olaszország öt, teljesen felszerelt hajót bocsát a líbiai part őrség rendelkezésére annak érdekében, hogy segítsen feltartóztatni az európai partok felé induló bevándorlók áradatát.

Líbia 2011-ben, az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba. Az ország 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt. Az elnökválasztást 2021 decemberében, a parlamenti választásokat pedig 2022 januárjában tartották volna, de Tripoli mindkettőt elhalasztotta, arra hivatkozva, hogy a rivális frakciók nem egyeztek meg a részletekben. A kelet-líbiai tobruki törvényhozás ezt követően bejelentette, hogy Dbeibah tripoli kormányának megbízatása lejárt, függetlenül attól, hogy a választásokat nem tartották meg. Dbeibah helyére a tobruki törvényhozás Fathi Basagát választotta miniszterelnökké, akit viszont a tripoli vezetés nem ismer el. Ezzel gyakorlatilag azóta ismét kettős hatalom alakult ki Líbiában.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×