Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
Nyitókép: magyarepitok.hu/BERNAT BENJAMIN LASZLO

Az idén nem adnak át egy kilométer autópályát sem

Az idén nem bővül tovább a hazai gyorsforgalmi úthálózat, a folyamatban lévő beruházások 2024-ben és 2025-ben fejeződnek be, viszont rengeteg felújítás lesz, amit a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fog elvégezni.

Lecsengett a nagy autópálya- és autóútépítések időszaka Magyarországon, a megszűnő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapján elérhető adatok szerint idén sok év után először nem bővül tovább a hazai gyorsforgalmi úthálózat – írja a vg.hu.

Miközben a beruházási stop miatt az állam részéről új projektek nem indulhatnak el, a folyamatban levő beruházások kivétel nélkül 2024-es és 2025-ös átadással számolnak:

  • az M6–Boly–Ivándárda 20 kilométeres autópálya-szakasz tervezett befejezése 2024. január
  • az M44-es autóút utolsó, befejező szakaszának Szentkirály és az M5-ös közötti átadására 2025 elejéig várni kell
  • az M85-ös gyorsforgalmi autóút Sopron országhatár és Fertőrákos csomópont közötti 4 kilométeres szakasza 2024 őszére készülhet el (a Győr–Pápa közötti 36 km-es szakaszt 2023 utolsó negyedévében tervezik átadni)
  • Kaposvár megközelítése a még hiányzó 10 kilométeres látrányi elkerülő 2024 februári átadása után válik teljessé

A kormány 2025-re tűzte ki célul, hogy valamennyi megyei jogú várost beköti a gyorsforgalmi hálózatba. Csak az elmúlt években kapott összeköttetést Kaposvár, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Szombathely, Sopron vagy Salgótarján. Zalaegerszeg és Esztergom azonban nem volt ilyen szerencsés, az M76-os megépítésére a NIF 2021 őszén visszavonta a közbeszerzést, az M100-as esetében pedig már ki volt hirdetve a nyertes kivitelező, ám a beruházási stop miatt mégsem indulhatott el a munka.

2010 óta megközelítőleg több mint 700 kilométerrel nőtt a hazai gyorsforgalmi úthálózat hossza Magyarországon.

A tavaly szeptember elsején 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését átvevő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a munkát idén felújításokkal kezdi: az ígéretek szerint az M1-es, az M3-as és az M7-es autópálya 300-400 kilométeres hosszán végez szintre hozást. De nem csak rekonstrukciós munkálatokat, hanem bővítéseket is tervez a következő 35 évben. Elsőként az M1-es autópálya Bicske és Tatabánya közötti szakaszának kétszer három forgalmi sávra bővítését szeretné elindítani, amire 2023-ban kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. július 31. 16:06
×
×