A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete második legnagyobb kitermelőjének számító Irak hatalmas szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik, és az állami bevételek több mint 90 százaléka a kitermelt kőolaj értékesítéséből származik.

"Az előzetes statisztikák alapján a kőolajexportból származó tavalyi bevétel több mint 115 milliárd dollárt tesz ki" - jelentette be Hajan Abdelgáni iraki olajügyi miniszter közleményében, amely szerint Bagdad 2022-ben több mint 1,2 milliárd hordó kőolajat exportált, ami átlagosan 3,3 millió hordót jelent naponta.

Az iraki olajbevételeket különösen az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése utáni áremelkedés növelte, mivel az OPEC vonakodott megemelni a kitermelést. Októberben ráadásul a szervezet a termelési kvóták drasztikus csökkentéséről döntött az olajár növelése érdekében, napi kétmillió hordóval csökkentve a globális kőolaj-kitermelést.

A szinte kizárólag a kőolaj-kitermelésre támaszkodó iraki költségvetést 2020-ban jelentős bevételkiesés sújtotta, miután a koronavírus-világjárvány kezdetén összeomlott a kőolaj világpiaci ára.

A hivatalos statisztikák szerint az iraki olajbevételek 2019-ben még 78,5 milliárd dollárt értek el, 2020-ban viszont 42 milliárd dollárra estek vissza, majd 2021-ben ismét 75,6 milliárd dollárra nőttek.

Paradox módon a 42 milliós lakosú, kőolajban gazdag közel-keleti országot nap mint nap súlyos energiaválság sújtja. Irak gáz- és villamosenergia-fogyasztásának csaknem egyharmadát szomszédos szövetségesétől, Iránból importálja, amely kisebb-nagyobb mértékben rendszeresen csökkenti szállításait, tovább súlyosbítva az iraki háztartásokban naponta tapasztalható korlátozásokat.