Eltúlzó téves és megalapozatlan, hogy Magyarország sérülékeny, hiszen a mostani válságba stabil gazdasággal érkezett Magyarország – ezekkel a határozott kijelentésekkel kezdte előadását Nagy Márton az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Válságok hullámain: hol tart most a világgazdaság, és mi várható 2023-ban Magyarországon? című konferenciáján.

A gazdaságfejlesztési miniszter közölte, Magyarország valóban cserearányromlást szenvedett el az energiaárak robbanása miatt az elmúlt évben, egyre többet fizetünk az energiáért (a vg.hu tudósítása szerint évi 10 milliárd eurós pluszköltséget említett Nagy Márton), a magyar nettó energiaimport azonban nem emelkedett, csak annak az értéke, vagyis összességében nem lehet azt mondani, hogy nőtt Magyarország energiakitettsége.

A cikk szerint a miniszter arról is beszélt, hogy

• 2017-ben 12 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk,
• tavaly 11 milliárdot,
• az idén 10 milliárdot,

viszont az áramfogyasztásunk emelkedik.

Nagy Márton hozzátette, azt is figyelembe kell venni, hogy az energiaszükséglet növekedésével párhuzamosan az energiafelhasználás hatékonysága és a belső termelés is növekedett.

Az energiaimport értéke ugyanakkor jelentősen megugrott 2021-ről 2022-re, ami tragédia

– fogalmazott a miniszter. Mindezek ellenére az az állítás nem igaz, hogy Magyarország növelte importkitettségét, vagyis ha nincs az árnövekedés, többletes lenne a külkereskedelmi egyenlegünk. Erre a gazdaságra nem mondhatja senki, hogy egyensúlytalan, ezt a gazdaságot senki nem hasonlíthatja Argentínához, ez badarság – hangsúlyozta Nagy Márton. (Több magyar közgazdász figyelmeztetett arra az elmúlt időszakban, hogy a magyar gazdaság az argentin válság jeleit mutatja. Csaba László két hónapja például ezt mondta az Mfornak adott interjújában: „Ha pedig nem tesznek semmit, akkor az argentin helyzet állhat elő Magyarországon is, azaz olyan fokúvá válhat a gazdaság strukturális meg nem felelése és hiánya, hogy ezt jelentős részben külső forrásból kell fedezni, és ebben az esetben nem marad más megoldás, csak az IMF-hitelfelvétel.”)

A miniszter beszélt a hazai infláció alakulásáról is. Azt mondta, a tetőzés 25-27 százalékon január-februárban lehet, ezután azonban meredek csökkenés indul, és a nyártól már alacsonyabb értékekre lehet számítani.

A vg.hu cikke szerint

az inflációról azt mondta, hogy decemberben mintegy 2 százalékkal növeli meg azt az üzemanyagársapka kivezetése,

de az év végén már egy számjegyű lesz, ugyanakkor elismerte, hogy a bázishatások játszanak szerepet ebben.

Jövőre 3,5 százalékra csökkenti a kormány a költségvetési deficitet – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ha nem lennének az árak növekedése, akkor többletes lenne a költségvetés. Mint mondta, az idén 5 százalékos lehet a magyar gazdasági növekedés, jövőre elérhető a 1,5 százalék.

Az EU már a háborúk és a szankciók előtt is alacsony versenyképességgel rendelkezett
– figyelmeztetett a tárcavezető a beszámoló szerint, aki szerint elmaradt a digitalizációban az unió, erre jött rá az energiaválság. Rámutatott: Európában megszűnt a műtrágyagyártás, de a gyógyszeripar, a gumiipar, az acél- és vasipar is komoly bajban van szerinte.

Nagy Márton azt is közölte, válság van, de

ez nem globális, kizárólag Európára terjed ki.

Meg kell akadályozni azt, hogy Magyarország recesszióba süllyedjen, meg kell védeni a családokat és a vállalkozásokat, ezt a célt számos kormányzati intézkedés segíti, köztük a rezsivédelem, a vállalkozásokat segítő támogatások és a gyármentőprogram is – összegezte az Oeconomus Alapítvány konferenciáján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

(Nyitóképünkön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart a Mathias Corvinus Collegium kétnapos, MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciájának nyitónapján, 2022. szeptember 30-án.)