Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
cars on Autobahn highway in Germany in high speed at night
Nyitókép: filmfoto/Getty Images

Németország egyelőre ellenáll

A német gazdaság 0,4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, nagyobb mértékben az egy hónapja becsülthöz képest éves és havi összevetésben egyaránt.

A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis azt közölte, hogy Németország hazai összterméke (GDP) a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. Az egy hónapja ismertetett nem végleges adat kisebb, 0,3 százalékos növekedésről szólt. A GDP a második negyedévben 0,1 százalékkal, az elsőben 0,8 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az előzetesen becsült 1,1 százaléknál jelentősebben, 1,2 százalékkal emelkedett a GDP a harmadik negyedévben a második negyedévi 1,7 százalék után.

A német kormány várakozása szerint Európa legnagyobb gazdasága idén még elkerülheti a visszaesést, azonban 2023-ra már recesszióba süllyed.

Október közepén Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy

az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken a GDP,

és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos emelkedés várható.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hónapja ismertetett világgazdasági prognózisában azzal számolt, hogy az idei 1,5 százalékos növekedés után 2023-ban 0,3 százalékkal csökken a német gazdaság teljesítménye.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×