Az elmúlt csaknem két és fél évben az állattenyésztési ágazatot komoly kihívások érték, a koronavírus mellett a takarmány- és energiaárak emelkedése, valamint a munkaerőhiány is nehéz helyzetbe hozta a gazdálkodókat. Az Agrárminisztérium a kihívások leküzdése érdekében számos szakpolitikai intézkedést hozott - mutatott rá a minisztérium pénteki közleménye szerint Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a 31. Farmer Expón Debrecenben.

A neves banki, takarmányozási és állattenyésztő szakemberek részvételével tartott kerekasztal beszélgetésen a történelmi léptékű aszály állattartókat érintő következményeiről, azaz a legelők és kaszálók kiégéséről, a tömeg- és szemes takarmányok csökkenő hozamáról is szó esett. Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezet.

Juhász Anikó elmondta, hogy a rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel a gazdálkodók, azon belül az állattenyésztési ágazat megsegítése érdekében is öt pontból álló intézkedéscsomagot vezetett be a szaktárca. Az ágazat számára a legfontosabb, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány-szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különített el a kormány.

Az állattenyésztők a kihívásokkal teli helyzetben is jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amit jól tükröz a beruházási hitelállományuk 2021 és 2022 második negyedéve közötti 28 százalékos növekedése is - hangsúlyozta Juhász Anikó. Ehhez jó alapot nyújtottak a Vidékfejlesztési program beruházási támogatásai. Ezek közül az állattartó telepek fejlesztése keretében összesen 371,6 milliárd forint, az állattartó telepek megújítása keretében 43,9 milliárd forint kötelezettségvállalás történt idáig - fejtette ki.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy 2021 és 2027 között a KAP II. pillérének keretében soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre, 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. A vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztésre szánt forrás aránya 50 százalék feletti. A 2023-tól induló új rendszerben szintén számos szakpolitikai intézkedés fogja szolgálni az állattenyésztés pénzügyi biztonságát és fejlesztését, legyen szó termeléshez kötött vagy beruházási támogatásról, kockázatkezelésről és kedvezményes hitelprogramokról. Újdonság, hogy a KAP II. pillérében is lesznek állatjóléti támogatások.

Juhász Anikó hozzátette, bízik abban, hogy az állattenyésztők minél több fejlesztési lehetőséget és támogatást megragadnak, és sikeresen túljutnak a mostani kihívásokon - ismertette az Agrárminisztérium közleménye.