Júliusban a júniusihoz képest több mint két százalékponttal növekedtek az árak, ami magasnak számít. Általában nyáron jó néhány termék esetében még csökkenni szoktak az árak, például a nyers élelmiszereknél az új termés, vagy a ruházati termékeknél a nyári akciók hatására. Ám ezek a folyamatok most nem érvényesültek, velünk maradtak viszont az inflációs hatások.
A legutóbbi inflációs adat megfelelt az MNB várakozásainak, a 16,7 százalékos maginfláció azonban kicsit magasabb volt, mint amire számítottak.
Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad,
legalább őszig, de inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog,
nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. "Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk" - fogalmazott az alelnök, megjegyezve, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.
Itthon azonban még két, az utóbbi hónapokban felmerült újabb szempontot figyelembe kell venni az infláció mértékének becslésénél. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak.
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz
a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. És ehhez kell még hozzávenni majd Virág Barnabás elmondása szerint, hogy az aszály következményeként kialakuló drágulás mekkora lesz, vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagárváltozás milyen további változásokat indukál.
Az infláció mértéke egyébként nem azonos mértékű Európa országaiban, hanem kelet felé növekszik. “Virtuális vasfüggönyt” lehet látni, Kelet-Euróbában 13-17, a balti országokban 20 fölötti az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, de "csak" 8-9 százalék.
Kifejtette: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának. Még tovább menve úgy fogalmazott, hogy speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak. Európa ennek kifejezetten kitett - hangsúlyozta.
Amint felsorolta, a 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-2009-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány.
"Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk.
Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak… Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa ezeknek kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína" - írta le a világgazdasági helyzetet Virág Barnabás.
