INFORÁDIÓ
2022. július 1. péntek
Annamária, Tihamér

csizmadia gábor

munkaerő

munkaerő-kölcsönzés

munka

Munkások a bejárat fedőkövét mozdítják el a Székesfehérvári Osszárium (csontkamra) felnyitásához 2021. február 22-én. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak az osszáriumban őrzött királyi maradványok vizsgálatának megkezdése alkalmából, és felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat.

Ezért láthatnak sokan fantáziát a munkaerő-kölcsönzés világában

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó

Mind a vállalatok, mind a munkavállalók körében egyre elfogadottabbá válik a munkaerő-kölcsönzés, a rugalmassághoz való alkalmazkodás pedig szükségessé is teszi. Hogy miért arról, Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöke beszélt az InfoRádióban.

Egyre többen döntenek a munkaerő-kölcsönzés mellett. Munkaadói oldalon több más mellett a rugalmasság és a kevés adminisztráció szól e foglalkoztatási forma mellett, a munkavállalók számára pedig a gyors elhelyezkedés jelenti a legfőbb vonzerőt - derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége több piacvezető cég körében végzett felméréséből.

Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöke az InfoRádiónak azt mondta, erősen hullámzó a piac, de...

"Vannak

kisebb cégek, amelyek nincsenek megfelelő HR-osztállyal felkészülve arra, hogy ezeket a rugalmas változásokat lekezeljék,

akár adminisztratív, akár toborzási oldalról, illetve egy-egy multinacionális cég esetében is lehetnek olyan létszámmozgások, ad hoc igények, amelyek azért mindenképp szükségessé teszik külső szolgáltatások bevonását" - magyarázta.

A segítség melletti két fő érv tehát:

  1. a rugalmasság
  2. idő- és energiamegtakarítás a kiválasztásban, toborzásban, interjúztatásban a folyamat elején.

Ezzel egy cég a saját belső fluktuációját is csökkentheti Csizmadia Gábor szerint, hiszen épp a munkaerő-kölcsönzést érintő időszak (1-6 hónap) az a táv, amikor a legtöbb felmondás is történik egy-egy munkavállalónál, rendes alkalmazás esetén.

Munkaerő-kölcsönzés esetében mind a bért, mind a foglalkoztatás költségeit a "kölcsönadó" állja, ennek fedezetéről azonban szolgáltatási szerződést kell kötni a bérbevevővel.

Arról, hogy mennyire gyakori a kölcsönzés véglegessé válása, Csizmadia Gábor azt mondta, változó.

"Vannak cégek, amelyek annyira kitettek a piaci mozgásoknak, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy saját státuszúvá váljon a munkaerő, épp azért, mert rugalmasságra van szükség."

Kölcsönzés majdnem minden szolgáltatási területen megjelenik, az ipari termelés mint ágazat nagyon jellemző.

"75 százalékban betanított munkát, 20 százalékban szakmunkát végző

az, aki válaszolt a szervezet kérdőívére" - mutatott rá Csizmadia Gábor, aki szerint sokkal nagyobb paletta és változatosság vár azokra, akik kölcsönzött munkaerőként kívánnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Kapcsolódó hang

Divatban a munkaerőkölcsönzés
 
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Schlecht Csaba

A Simicska Lajoshoz kötődő korábbi gazdasági cégbirodalom fontos emberét, országos sajtóorgánumok...
×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018