Megugrott Oroszország szénhidrogén-exportból származó bevétele az energiaválság alatt. A Gazprom földgázkivitelből befolyó haszna 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest a duplájára emelkedett, miközben az exportált gázmennyiség csak fél százalékkal nőtt. Az olajexportból származó orosz bevétel is több mint 50 százalékkal emelkedett. A jelenlegi magas energiaárak mellett az olaj- és a földgázkivitel az ország exportjának akár 80 százalékát és kiteheti, az olaj- és gázipar pedig az ország GDP jének 15 20 százalékát adja – mondta kérdésünkre Deák András Oroszország-szakértő.

A szakértő szerint így Oroszországnak az az érdeke, hogy magasan tartsa a kőolaj- és földgáz árát, ezért visszafogja a kőolajkitermelést és az Európába irányuló gázszállítást. Mondván

eddig azt volt, amit az európaiak akartak, most pedig az lesz, amit ők akarnak,

nevezetesen, ha az európai partnerek nem kötik le hosszú távon a földgázt, akkor nem fognak adni rövid távra sem. E tekintetben az orosz vezetékes gázbeszállítás mértéke csökkent is. A szakértő hozzátette: sok eleme lehet ennek, akár politikai, akár termelési probléma is, de ő kereskedelmi-politikai üzenetet érzi a legerősebbnek.

Deák András szerint azonban az Európa felé irányuló gázszállítás valószínűleg még egy Ukrajna elleni háború esetén sem szűnne meg teljesen. Emlékeztetett, 2014–2015-ben, amikor tulajdonképpen kvázi háború volt Oroszország és Ukrajna között, hiszen a Krím megszállását nehéz nem agressziónak tekinteni, akkor sem állt le a földgáz. Mint mondta, teljesen bizonytalan a tekintetben, hogy egy háborús állapot hogyan érintené az ukrán tranzitot, hiszen előttünk áll az akkori példa, amikor sehogy sem érintette.

A szakértő kiemelte, ha az Ukrajna felé történő szállítást le is állítják, további két irányból érkezhet földgáz Európába: a Balkán felől, valamint az Északi Áramlat 1 csővezetéken, ami európai engedélyek híján nem teljes kapacitással, de működik.