Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Hárslevelű szőlőfürt a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik szőlőjében 2012. szeptember 27-én. Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az együttműködés az oktatást és kutatást egyaránt érinti, a közös munka eredményeképpen az egyetemi tudás a borászati technológiák fejlesztésében hasznosul.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A borra is támad a klímaszörny – fel kell kötni a puttonyt

Klímaváltozás ellen nincs vakcina, a borászoknak kell alkalmazkodniuk a megváltozó viszonyokhoz iparági vélemények szerint.

A zord időjárás Európa fő bortermelő vidékein megviselte a szőlőültetvényeket a The Guardian cikke szerint: az olasz, a spanyol és a francia borászok is érintettek a problémákban, ami egy nemzetközi borászszervezet szerint ahhoz vezet, hogy az idei év borhozama minden idők egyik legalacsonyabbja lesz.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) szerint a kereslet eközben a pandémia előtti szintre emelkedik majd, ám a kínálat nem fog ehhez felérni.

Tendencia az alacsony termelés

A 2020-as világtermelés 85 százalékát képviselő 28 országból gyűjtött információk alapján a szervezet a 2021-es össztermelést 247,1 és 253,5 millió hektoliter közé teszi. Ha a becslés beigazolódik, az azt jelenti, hogy már a harmadik évben lesz zsinórban átlag alatti a termelés, megközelítve a 2017-es 248 millió hektoliteres mennyiséget. Ez az elmúlt hat évtizedben a legkisebb termelés volt. Egy hektoliter 133 szabványos palacknak felel meg.

A világ legnagyobb bortermelőinek számító Olaszország, Spanyolország és Franciaország termelésében akkora kiesés várható a szervezet szerint, amit még az sem lesz képes ellensúlyozni, hogy

a déli féltekén mindeközben rekordmennyiség várható borból.

A nyugat-európai szőlőültetvényeket tavasszal fagyok sújtották, a francia termelőknek ezen felül heves esőzésekkel, jégesővel és lisztharmattal is szembe kellett nézniük.

A pandémiával megküzdöttek a borászok

Az OIV szerint a globális fogyasztási tendenciák biztatók voltak, az első félév adatai pedig a turizmusban és a vendéglátásban a koronavírus-világjárvány miatt jelenleg is tartó zavarok ellenére is fellendülésre utalnak.

"Továbbra is arra számítunk, hogy a globális fogyasztás 2020-hoz képest növekedni fog" – mondta Pau Roca, az OIV főigazgatója, megjegyezve, hogy az első félévi kereskedelmi adatok a járvány előtti szintet meghaladó mennyiséget mutatnak.

A szervezet szerint a bortermelők tavaly jól alkalmazkodtak koronavírushoz, de a klímaváltozás okozta problémákkal szemben sokkal nehezebb a dolguk. Roca szerint a váratlan, extrém időjárási viszonyok előfordulása egyre gyakoribbá fog válni: mivel a felmelegedés ellen nincsen vakcina, alkalmazkodnia kell az ágazatnak a megváltozott körülményekhez. Vannak ugyanis olyan hosszú távú megoldások, amelyek bár jelentős erőfeszítéseket igényelnek a szőlőtermesztés és a bortermelés fenntartható gyakorlatai terén, de segítenek a termelőkön.

A pandémiával kapcsolatban elmondta még, hogy az online értékesítésre való áttérés segített a borágazatnak a világjárvány idején.

A déli féltekén jó az idény

A jelenlegi helyzetről a szervezet a következőket mondta el:

  • a kínai kereslet várható csökkenése a fogyasztás éves növekedését idén mintegy 2 százalékra korlátozhatja,
  • az Európai Unióban a termelés az előrejelzések szerint 145 millió hektoliterre csökken, ami 13 százalékos visszaesés a tavalyi évhez képest,
  • a déli féltekén a kedvező időjárás a főbb termelő országokban – Új-Zéland kivételével – magas hozamot tesz lehetővé, a teljes termelés az előrejelzések szerint rekordmennyiségű, 59 millió hektoliter lesz, 19 százalékkal több, mint tavaly,
  • az USA termelése a tavalyi évhez képest 6 százalékkal emelkedik 24,1 millió hektoliterre, bár a nyári aszály miatt egyes régiókban a mennyiség várhatóan az ötéves átlag alatt marad.

A szervezet a betakarítási adatok hiánya miatt nem adott 2021-re vonatkozó termelési előrejelzést Kínára, de közölte, hogy a 2016 óta tartó csökkenés folytatódására számít.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×