„Ha újraindul a gazdaság és nem lesz negyedik hullám, visszatérhet a korábbi évekre jellemző két számjegyű, 10 százalék fölötti béremelkedési ütem” – vélekedett a Világgazdaságnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Ismeretes, jövőre tovább csökkennek a munkaadók terhei, a szociális hozzájárulási adó tervezett mérséklése és a szakképzési hozzájárulás kivezetése erőteljes támaszt adhat a keresetek növekedésének.

Perlusz László arra is kitért, hogy

a béremelkedés várhatóan nem lesz egységes, a válság sújtotta ágazatokban,

így a turizmus, vendéglátás területén előálló munkaerőhiány miatt jó eséllyel elszabadulnak a fizetések, míg nehezen elinduló szektorokban, mint az alkatrészgyártás, vagy a járműipar, visszafogottabb lehet a dinamika.

A Világgazdaság emlékeztet, a korábbi években kifejezetten erős bérfelzárkózás zajlott, a koronavírus-járvány berobbanásáig a bruttó és a nettó átlagkeresetek növekedési üteme két számjegyű volt a nemzetgazdaságban. A pandémia e tekintetben is változást hozott, 2016 óta tavaly fordult elő először, hogy nem haladta meg a 10 százalékot az dinamika. Ugyanakkor továbbra sem beszélhetünk erőteljes fékezéséről, a vállalkozói szférában tavaly egész évben 9,8 százalékos volt a bérkiáramlási ütem, amely ez év elejére 8,5 százalékig mérséklődött – teszi hozzá a gazdasági napilap.

Az idén a keresetekre jelentős hatással van az infláció, emiatt a reálbérek növekedése a korábbiaknál lassabb lehet, ám az első negyedéves adatok alapján itt sem tapasztalható erőteljes lassulás, az év első három hónapjában a reálkeresetek 6 százalékos növekedését mérte a KSH.

A VOSZ főtitkára arra is emlékeztetett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről kötött 2016-os megállapodás erőteljes bérfelzárkózást hozott, 4 év alatt közel 40 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. Mivel idén lejár az egyeszség, minden esély megvan arra, hogy az év második felében ismét napirendre kerül egy hasonló megállapodás.