Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél, mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál. A februári 9,8 százalékoshoz képest 1,1 százalékponttal fékeződött a béremelkedés üteme, mivel az infláció is gyorsult a keresetek reálértékének növekedése 1,7 százalékponttal lassult le 6,5 százalékról.

A munkáltatók teljes körét tekintve 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, 423 700 forintra.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései miatt, ezt jelentősen meghaladóan, 11,0 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 397 900 forintra becsülhető, ez 8,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly márciusban.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó medián átlagkeresete a munkáltatók teljes körét tekintve 335 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőtt tavaly márciushoz mérve.

A teljes munkaidőben alkalmazottak száma – a közfoglalkoztatottak nélkül – 2019 decembere óta először nőtt:

márciusban 14 ezerrel, 0,5 százalékkal voltak többen, mint egy évvel azelőtt.

Míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 8,7 százalékos növekedést mutatott tavaly március óta és 289 400 forint volt, a kedvezményekkel együtt számolva 298 100 forintot tett ki és 8,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az első negyedévben teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 420 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 430 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 279 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 287 600 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,2 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 8,5, százalékos növekedéssel 434 100 forint volt. A költségvetésben az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására 393 400 forintot ért el, ami

12,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 391 800 forintra becsülhető, 9,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb 727 000 forint, ami 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 251 200 forint, 0,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparban 7,8 százalékkal, átlagosan 439 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 9,3 százalékos emelkedéssel 325 300 forintra emelkedett. Az egészségügyben 39 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 516 300 forintra – derül ki a KSH adataiból.