Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

A harmadik hullám visszavetette vállalkozók gyors talpraállási reményeit

A világ cégvezetőinek közel fele nem számít 2022-nél előbb a normál üzletmenetre való visszarendeződésre, míg a válaszadók egyharmada úgy véli, már az idén így lesz – derült ki a KPMG friss kutatásából.

Az eredmények szerint a megkérdezetteknek 45 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy 2022 előtt visszazökkenjen az üzleti élet a normális kerékvágásba. Ezzel ellentétben a válaszadók 31 százaléka szerint ez még az idén megtörténik.

A járvány okozta változások a menedzserek 24 százaléka szerint tartós módosulásokat hoznak üzleti gyakorlatukban.

Hogyan lehet biztonságosan visszatérni a munkahelyekre?

A munkatársak átoltottsága és a régi-új munkamódszerek optimalizálása foglalkoztatja a közeljövő kapcsán leginkább a CEO-kat.

A cégvezetők 61 százaléka csak azután kezdi az irodába való visszatérés megszervezését, miután a lakosság legalább 50 százaléka már részesült az oltásban – ismertették.

A felmérés szerint a cégek csupán egyötöde kívánja az új munkatársakat zömmel távolról foglalkoztatni, ez az arány jelentősen visszaesett a tavalyi 73 százalékhoz képest. Mindössze tízből hárman terveznek olyan hibrid megoldást, amelynek a munkatársak túlnyomó többsége hetente 2-3 napot otthonról dolgozik.

A vezérigazgatók mindössze 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja az irodai területeket a világjárvány következtében, míg 2020 augusztusában a válaszadók 69 százaléka állította ugyanezt

– közölte a KPMG.

Nagy kihívás a kiberbiztonság

Az üzleti kilátásokat és kihívásokat illetően a tevékenységüket és annak sikerességét befolyásoló kockázatok élére a megkérdezett cégvezetők válaszai alapján a kiberbiztonság került. A top öt üzleti kockázat közé tartozik még a kutatás alapján a szabályozói környezet, az adókockázat, a beszállítói lánc okozta rizikó és a környezeti és klímaváltozás okozta fenyegetettség.

A CEO-k 51 százaléka véli úgy, hogy a sokszínűség és annak elfogadása lassabban valósul meg az üzleti életben, mint elvárnák.

Az ESG tényezők – környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance) - esetében a vezérigazgatók 49 százaléka szigorúbb gyakorlatot tervez – derül ki a kutatásból. Szinte valamennyi megkérdezett (96 százalék) nagyobb hangsúlyt kíván adni az ESG programok társadalmi (social) elemére. A KPMG szerint

a felsővezetők már nem külső hatásként tekintenek a klímaváltozásra, hanem ezt is úgy kezelik, mint amivel kapcsolatban konkrét teendőjük van,

és vállalatuknak is meg kell tennie mindent a lassítás érdekében. A globális felmérésben megkérdezett cégvezetők 89 százaléka a járvány hatására elért fenntarthatósági eredményeket szeretné megtartani.

Az elkövetkező 3 évben a világgazdaság növekedését illetően szkeptikusak a vállalatvezetők, 42 százalékuk számít csupán növekedésre. Saját vállalatuk jövőjét ugyanakkor optimistábban látják, 88 százalékuk prognózisában szerepel növekedés.

A könyvvizsgáló a felmérés keretében 500 cégvezetőt kérdezett meg három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről február-márciusban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×