Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay.com

Jó hír a tokaji bornak - egyenesen Kínából

De nem csak a nedű jut minőségi és mennyiségi piachoz, hanem például a szegedi szalámi is.

Száz uniós termék földrajzi árujelzője, köztük a tokaji jelölésű bor kap védelmet a kínai piacon az Európai Unió és Kína között létrejött, a jövő év elején hatályba lépő megállapodás értelmében - írja hétfői számában a Világgazdaság.

A lap megkeresésére az Agrárminisztérium azt közölte, hogy a tokaji borok után négy éven belül

az oltalmat kapó újabb 175 termék között a pálinka, a törkölypálinka, valamint a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi megnevezések is védelmet kapnak.

A tárca adatai szerint tokaji aszút 1,5-1,6 millió euró értékben exportálnak Kínába, és mivel önálló vámtarifaszáma csak ennek a nedűnek van, így pontos adat csak ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre. Tokaji néven ennél nagyobb mennyiségben jut el bor Kínába.

A minisztérium tájékoztatása szerint az EU-ban jelenleg 64 magyar agrártermék élvez oltalmat. A tárca

Földrajzi árujelzők programjának keretében további húsz új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló

eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák körében.

Az Európai Bizottság adatai szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexport több mint 13 százalékát a

földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki csaknem 17 milliárd euró értékben. Az Agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy a földrajzi árujelzők használata nagy gazdasági potenciál, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Az uniós statisztika szerint az ilyen termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi oltalmat élvező magyar termékek kivitelének összértéke 397 millió euró, a borágazat a teljes értékesítésből 76 százalékkal részesedik.

A bormegállapodás a magyar földrajzi árujelzők esetében jelentős piaci lehetőségeket nyitott meg - hangsúlyozta a tárca. A földrajzi árujelzők védelme ugyanis lehetővé teszi a magyar termelők számára, hogy például a kínai piacon ténylegesen csak a Tokaji borvidékről származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) termékleírásának megfelelő borászati termékek kerülhessenek legálisan forgalomba.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×