Joe Biden elnöksége alatt csökkenhet a kereslet és növekedhet a kínálat a kőolaj világpiacán. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a nyersanyag kereskedésének törékeny egyensúlyát – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.
"Alapvetően a megújuló energiát, illetve a klímaváltozás elleni harcot támogatja, ami ugyebár nem pozitív jel az amerikai olajipar számára; amit Joe Biden politikájáról tudunk, hogy többek között a szövetségi területeken be kívánja tiltani az olajfúrást és -bányászatot. Ez persze kis területe az amerikai olajiparnak, kevesebb mint 10 százalék" – vázolta Pletser Tamás.
Másrészt a bideni külpolitika is fontos lehet a kőolajárra nézve: korábban a demokraták még Barack Obama elnöklése alatt kötöttek egy megállapodást Iránnal, amit Donald Trump felbontott, de Pletser Tamás szerint elképzelhető, hogy az új elnök megengedőbb lesz Iránnal szemben, így az ország 2021-ben újra a világ olajpiacára léphet, ez viszont a mostani, igen törékeny helyzetre nem lesz jó hatással, hiszen – mint a szakértő fogalmazott –
"Irán akár napi 1-2 millió hordó többletolajat vihet a piacra, ami felboríthatja az egyensúlyt".
Közben az Egyesült Államok önellátásra törekszik olajból, sőt exportőrré is vált, legalábbis ez volt a tendencia eddig. Hogy ebben milyen változás történik, arról az elemző azt mondta: "egyértelmű".
"Keresleti oldalról történik csökkenés
azáltal, hogy az Egyesült Államok új technológiákat fog támogatni. Ez az olajkereslet jelentős csökkenését jelentheti az országban" – vetítette előre.
A koronavírus-válság miatt egyébként a bő 13 milliós napi csúcsról 10,5 millió hordós napi termelésre csökkent az amerikai olajkiadás, ezzel párhuzamosan viszont az import növekedett az elmúlt hónapokban.