Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pixabay.com

Megjöttek a pánikvásárlás számai: 57 milliárd egy hét alatt

Március 5. és 12. között még csak kicsivel több mint a lakosság tizede kezdett készletezni, a veszélyhelyzet kihirdetését követő héten azonban már 57 milliárd forintot költöttek a magyarok.

Március 5. és 12. között a magyarok 98 százaléka hallott már a koronavírusról és 10-ből hatan már az első magyarországi megbetegedés bejelentése előtt aggódtak miatta - derül ki a Nielsen 800 fős reprezentatív országos felméréséből, amit ebben az időszakban készítettek el. Bár pánikvásárlás már ekkor is volt, az aggodalmak ellenére csak a lakosság 11 százaléka kezdett készletezni, aztán a felmérés időszakában ez már felfutott a lakosság negyedére.

Az év 10.hetében - március 2-8 között - jellemzően tartós élelmiszert (82 százalék), gyógyszert (67 százalék) és higiéniai termékeket (65 százalék) vásároltak az emberek a Nielsen adatai szerint. Ebben az időszakban - a határzár életbe lépése előtt - a tervezett utazásokat mindössze a válaszadók fele tervezte lemondani.

A fordulópont a veszélyhelyzet kihirdetése volt:

ezt követően ugyanis egy hét alatt 56,9 milliárdos forgalmat bonyolítottak a boltok

a kiskereskedelmi láncok szkennelt adatai szerint. „Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47 százalékos értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest.”– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója. A kosárméret jelentősen, közel 50 százalékkal nőtt, a drogériáknál pedig 50 százalék feletti forgalomemelkedést tapasztaltak.

A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor volt a legkeresettebb a 11. héten is, értékbeli forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Szószokból 195, száraztésztából 192 százalékkal vettek többet mint egy évvel korábban. A liszt és rizs továbbra is rekordeladásokat mutat.

Az öt kategóriára összesen közel 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.

Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét - vagyis március 9-15. között - a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta,. A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: értékbeli eladásuk megnégyszereződött a 11. héten tavalyhoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló forgalmi trenddel.

Érdekesség, hogy a vécépapír forgalma, bár a 9. és 10. héten még nem ugrott meg kiugróan, addig a 11. héten csúcsokat döntött: 196 százalékkal többet költöttünk a kategóriára 2019 azonos időszakához képest.

Az említett vegyi-áru kategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.

A Nielsen felmérése szerint egyébként a 40-nél idősebb válaszadók jelentős része (93 százaléka) a televízióból tájékozódik a járvány alakulásáról, míg a 18-39 évesek 77 százaléka az internetről. Az, hogy a megkérdezettek fele a barátoktól, ismerősöktől szerzett be információkat, élesen jelzi, hogy a járvány magyarországi kirobbanásakor (március 4.) már erőteljesen jelen volt a téma a közbeszédben. A felmérés időszakában még nem indult el a központi, koronavirus.gov.hu oldal.

A felmérés szerint a válaszadók közel háromötöde, különösen a vidéken élők és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők elégedettek vagy maximálisan elégedettek voltak a veszélyhelyzet kihirdetése előtt a vírus terjedésével kapcsolatos tájékoztatással, ez azonban nem befolyásolta az ezzel kapcsolatos aggodalmak mértékét. A hazai lakosság jelentős része (59 százaléka) inkább vagy nagyon aggódott a járvány hazai elterjedése miatt, csupán 5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem okoz neki fejfájást a potenciális járvány.

A Nielsen videója a globális fogyasztói magatartási mintázatokról

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×