Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Itt egy 20 éves terv a gazdasági felzárkózásra

Optimális esetben 20 év alatt jelentősen lefaragható a gazdaság Nyugat-Európától való lemaradása a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint. Ehhez persze növelni kellene a hazai tulajdonú cégek külföldi befektetési szintjét, azok hatékonyságát, megtérülését, jövedelmezőségét, illetve a nálunk működő külföldi tulajdonú cégekben a hazai tulajdoni hányadot. A szükséges forrást a vállalati hitelezés felpörgetése mellett a kötvény- és részvénypiacok fejlesztésével, bővítésével lehetne előteremteni.

Magyarország gazdasági felzárkózásának egyik sarkalatos pontja, hogy mérséklődjön az országban előállított hozzáadott érték (GDP) és az itt elkölthető jövedelem (GNI) közti eltérés. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ennek eléréséhez szükséges lépéseket tekintette át a Világgazdaság számára írt cikkében.

Az általa felvázolt stratégia elsősorban azt vázolja, hogy húsz éves időtávon hogyan, milyen forrásokból van esély előteremteni azt az - egyes választott megoldásoktól függően -

30-80 milliárd euró közötti összeget, amely optimális esetben már biztosíthatná a felzártkózást.

Amennyiben persze a felzárkózás alatt makrogazdasági szinten azt értjük, hogy az országon belül működő hazai tulajdonú vállalkozások által előállított érték, jövedelem olyan szintet érjen el, amiből olyan tőkeállomány keletkezik, amelyből a nyugati országokhoz hasonló gazdasági működési modell hozható létre.

Ez a modell alapvetően arra épül jelenleg, hogy a nyugaton rendelkezésre álló elkölthető jövedelem magasabb, mint a megtermelt hozzáadott érték szintje, a különbözetből pedig a keleti tagállamokban magasabb megtérülésű beruházásokat finanszíroznak. A keleti országokban emiatt csökken az elkölthető jövedelem, mivel az itt előállított nyereség visszatér nyugatra, és további tőkefelhalmozást, beruházásokat indikál. Az MNB alelnök számítása szerint ez az úgynevezett profitegyenleg hiány 2018-ban 7,5 milliárd euró volt, ami a GDP 5,6 százalékának felelt meg.

A stratégia e hiány jó részének leküzdéséhez három lehetséges megoldást vesz számba: egyrészt növelni kellene a hazai tulajdonú cégek külföldi befektetési szintjét, azok hatékonyságát, megtérülését, jövedelmezőségét, illetve a nálunk működő külföldi tulajdonú cégekben a hazai tulajdoni hányadot is lehet emelni. Jelenleg ugyanis a magyar cégek külföldi kifektetéseinek állománya 56 milliárd euróval marad el a magyarországi külföldi tulajdonú cégek értékétől.

Utóbbiak profitrája is jobb, 20186-2018 átlagában 11 százalékos volt, szemben a hazaiak alig 7 százalékos profitrátájával.
  • A szerző számításai szerint azonos szintű profitrátát feltétezve - amihez ugye hatékonyságjavítás kell - a profitegyenleg hiányának kiegyenlítésének forrásigénye nagyjából 30 milliárd euróra tehető.
  • Ha csak a hazai vállalatok külföldi beruházásainak támogatására építve akarnánk ezt a hiányt eltüntetni, akkor egy 80 milliárd eurós programra lenne szükség.
  • Ha pedig csak az itt működő külföldi tulajdonú cégekben való magyar tulajdonszerzéssel próbálnánk a problémát orvosolni, akkor 45-50 milliárd eurót igényelne a felzárkózás.

Nagy Márton szerint azonban

20 éves időtávlaton a profitegyenleg hiány eltüntetéséhez szükséges fejlesztési forrás piaci forrásokból is előteremthető, elsősorban a hitel- és tőkepiacok fejlesztésével.

A vállalati hitelpiac fejlesztése, a hitelezés bővülése szerinte 25 milliárd eurónyi többletforrást jelenthet. Ha nemcsak a hitelezés, hanem a vállati kötvénypiac is felzárkózna az eurózóna szintjéhez, az újabb 15 milliárd eurónyi forrásbevonást jelenthetne. Végül pedig ha a nem pénzügyi vállalatok jelentősebb részben támaszkodnának tőzsdei forrásbevonásra, és az emelkedő nyereségekből osztalék helyett saját tőkét emelnének, akár további 25-30 milliárd forintnyi forrásra tehetnének szert.

Persze a pénz és tőkepiacaink fejlesztése mellett a gazdasági felzárkózást célzó stratégia azt is feltételezi, hogy 2030-ig folyamatos, évi legalább 2-3 százalékos gazdasági növekedést követően vásárlóerő paritáson számolva az EU-átlag 90 százalékát közelíti majd Magyarország egy főre jutó GDP-je.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×