A babaváró támogatás dobta meg igazán a 2019-ben rekordszintet elérő lakossági hitelezést: a kihelyezett állomány közel 2300 milliárd forint volt; 17 százalékkal nőtt az elmúlt évben, de e konstrukció nélkül csak 9 százalékos lett volna az emelkedés - közölte Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az aktuális hitelezési folyamatokkal kapcsolatban. Főleg 2019 második féléve volt intenzív, hiszen az utolsó két negyedévre jelentek meg a babaváró hitelek a bankok kínálatában. A családtámogatási célú konstrukció

csak e fél év alatt mintegy 470 milliárdot tett ki, a 2020 február végéig megkötött 59 ezer szerződés keretében kihelyezett összeg pedig elérte az 556 milliárd forintot.

Ugyanakkor a lakosságnak kihelyezett 2300 milliárd forintnyi friss hitelösszegen belül jelentősen nőtt a fogyasztási hitelek (több mint 20 százalékos növekedés) és a lakáshitelek állománya (plusz 7 százalék) is. Nagy Tamás hozzátette: mindkét termék alternatívája is lehet a babaváró, lakáshitel esetén akár önerőként is funkcionálhat, és később akár kiegészíthető egy piaci alapú konstrukcióval is.

Időközben kiderült, hogy a babaváró tényleg a középosztálynak szól, az eddigi igénylők átlagos nettó jövedelme meghaladta mintegy 250 ezer forintot fejenként, de fiatal házastársaknál magasabb jövedelem feltételezhető. A babaváró hitelesek 54 százaléka a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozik.

Az átlagos hitelösszeg 9,7 millió forint, vagyis a legtöbben a maximumot igénylik.

Egyébként jellemzően nem vesznek fel másik hitelt, tíz százalékuknak van lakáshitele, személyi hitele 3,6 százaléknak volt, másféle hitele pedig szinte egyik családnak sincs.

Várhatóan lesz egy eltolódás az alacsonyabb jövedelmi kategóriák irányába, ekkor már nem lakáshitel-szerű cél lesz a dominán, hanem inkább az áruhitelek.

A babaváró hitel hatására a házasságok száma 26 százalékkal nőtt 2019 második felében, és vélhetően sokaknál már úton volt a gyerek is, mivel az MNB statisztikái szerint a hitelek 39 százalékánál már felfüggesztették a törlesztést is.

Nettó hitelfelvevő volt a vállalati szféra

A vállalati hitelezés esetében folytatódott a dinamikus növekedés, tavaly 14 százalékkal nőtt az állomány (a teljes vállalati körben és a KKV-knál is). Összességében 2800 milliárd forintnyi hitelszerződés köttetett 2019-ben, ez nagyjából 1000 milliárd forintos állománynövekedést jelentett.

Ez régiós összevetésben is kiemelkedő, "Európa-bajnokok voltunk", mert a régióban 3-4 százalékos dinamika látható, és ettől elmarad az eurózóna 2 százalékos hitelbővülése. Ha viszont a GDP arányos hitelállományt vizsgáljuk, Magyarország érdemben lemarad az eurózóna átlagától, ami nagyjából 34 százalék, míg Magyarországon 18 százalék a vállalati hitelállomány. Szlovákiában és Csehországban ez az arány egyébként 21 százalék, hozzájuk a következő időszakban felzárkózhatunk.

Továbbra is az ingatlanszektor, a feldolgozóipar és a kereskedelem szektorába ment a legtöbb pénz, a bankok az összes hitel 60 százalékát ilyen cégeknek folyósították.

A cégek a legtöbb hitelt a fővárosban vették fel, emellett itt 20 százalékkal nőtt a kihelyezések volumene is. Volt néhány olyan megye, ahol 40 százalék körüli növekedést is mértek. Azok a cégek jártak jól, amelyek tavaly túlestek a hitelfelvételen,

az idén ugyanis a bankszektor a hitelek árjellegű feltételeinek szigorítását tervezi.

A vállalati hitelezésben, ahogy a lakossági lakáshiteleknél is, folyamatosan nő a fix kamatozású hitelek aránya, a frissen kihelyezett vállalati kölcsönök több mint fele ilyen volt. Ebben fontos szerepe volt a növekedési hitelprogramnak (NHP Fix).