Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Bécs, 2016. január 26.Egy kínai turistacsoport tagjai szappanbuborékot néznek a bécsi Hofburg-palota előtti Heldenplatzon 2016. január 26-án. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Rövid távon nem veti vissza a magyar gazdaságot a világjárvány

Magyarországot közvetlenül kevésbé érintik a koronavírus-járvány gazdasági hatásai - legalábbis rövid távon. Az általános kockázatkerülés miatt akár még erősödhet is a forint. A világgazdaság lassulását azonban már jobban megéreznénk.

Egyelőre minden gazdasági elemző csak találgatja, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek a koronavírus-járványnak, mivel minden azon múlik, hogy milyen gyorsan sikerül megfékezni. A Portfolio az Erste Bank szakértőire hivatkozva azt írja, hogy ha néhány hét alatt túl leszünk rajta, akkor az a kínai gazdaság növekedését néhány tized százalékponttal vetheti vissza, ha viszont tartós, hónapokig elhúzódó válsághelyzetre kell felkészülni, az akár egy százalékpontot is jelenthet.

Az elemzők szerint a SARS-vírus okozta 40 milliárd dolláros kárnál vélhetően magasabb lehet a világgazdasági hatás, mivel annak idején Kína alig 8,7 százalékát adta a világ termelésének, mára azonban 20 százalék fölé nőtt a részesedése.

Vagyis ha csak a kínai termelés fékeződik le, akkor is megérzi a globális gazdaság az ott előállított alapanyagok, illetve az oda szállítandó alapanyagok, késztermékek mennyiségének változása miatt. De nemcsak a kínai áruk, hanem a turisták elmaradása – hosszú járvány esetén a kínai turizmus 20-30 százalékkal eshet vissza – vagy a légi forgalom leállítása is komoly gazdasági hatással járhat.

Az Erste elemzői friss prognózisukban arról írtak, hogy

ha rövid időn belül sikerül megfékezni a vírust, akkor annak elhanyagolható hatásai lehetnek a közép-kelet-európai régió gazdaságára.

Elsősorban a világgazdasági lassulás közvetett hatásai jelentkeznének, a szektorok közül elsősorban a nyersanyagtermelő cégek függnek a kínai kereslettől, az acél és a réz iránti kereslet visszaeshet az ázsiai gazdaság lassulása esetén.

Magyarországon a kínaiak évi 400-500 ezer vendégéjszakát töltenek el, ha elhúzódik a járvány, akkor akár 100 ezer vendégéjszaka is kieshet.

De a kínaiak mindössze 1,7 százalékát teszik ki az összes Magyarországra látogató turistának, amit akár kompenzálhat is a máshonnan érkezők számának gyarapodása. Feltéve persze, hogy nem okoz globális pánikot a járvány.

Most kapóra jön, hogy alig aszimmetrikus a magyar-kínai külkereskedelem: a teljes kivitelnek csak nagyjából egy százaléka irányul az ázsiai országba. Az importnál pedig – bár nagyobb Kína súlya –, elsősorban a félkész termékek vagy alkatrészek importja lehet érdekes. Az autóiparban a behozott alkatrészeknél 2,5-3 százalék a kínai import aránya, ez nagyrészt gumit, textilt, vegyi anyagokat és elektronikai alkatrészeket jelent.

Mivel a kelet-közép-európai országok nyersanyag-behozatalra kényszerülnek, így

akár nyertesei is lehetnek a jelenlegi helyzetnek, hiszen érezhetően visszaesett a legtöbb nyersanyag világpiaci ára a kínai gyárak leállása miatt

- emelik ki az Erste Bank szakemberei.

Ez jelentős keresletkiesést okozhat elsősorban az olaj, a réz és az acél piacán, így ezek világpiaci ára visszaeshet. Az olaj világpiaci ára az év eleje óta már majdnem tíz százalékkal esett vissza részben emiatt.

A koronavírus okozta járvány miatt a pénz és tőkepiacokon erősödhet a kockázatkerülés. Ekkor a forintgyengülésre játszó befektetők lezárják a pozícióikat, ez pedig erőt ad a forintnak – legalábbis a K&H Alapkezelő értékelése szerint, amit a Napi.hu idézett. Vagyis rövid távon, a következő napokban, hetekben irányváltás jöhet a forint piacán, azaz az euró árfolyama elindulhat a 330 forintos szint irányába.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×