Infostart.hu
eur:
377.75
usd:
317.37
bux:
130453.88
2026. február 10. kedd Elvira
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor: baj nincs, de lehet, ezért a járványt komolyan kell venni

A járvány Kínában ütötte fel a fejét, de ezt komolyan kell venni Magyarországon is - mondta a Kossuth Rádióban a miniszterelnök, aki a börtönbizniszről, a röszkei határsértésről és Gyöngyöspatáról is beszélt.

Pillanatnyilag nem tudunk arról, hogy koronavírussal fertőzött beteg lenne Magyarországon - mondta a miniszterelnök arra reagálva, hogy nemzetközi veszélyhelyzetet hirdetett az Egészségügyi Világszervezet a tüdőgyulladást okozó új koronavírusos járvány miatt.

Baj nincs, de lehet, ezért a járványt komolyan kell venni.

Nem az a kérdés, hogy rendelkezünk-e megfelelő orvosszakmai tudással, hanem az, hogy össze tudjuk-e hangolni a különböző területeket, hiszen ez nem csak egészségügyi, de például határrendészeti kérdés is. Épp ezért állított fel a kormány operatív törzset Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével, benne van mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Müller Cecília országos tisztifőorvos is.

A miniszterelnök megerősítette, hogy a külügyminiszter irányításával a Kínban lévő nyolc magyar közül még a héten haza tudják hozni azt a hetet, aki haza akar jönni.

A betegekre, a gyerekekre és az idősekre kell figyelni, ők a veszélyeztetettebbek - mondta Orbán Viktor. A rémhírterjesztés is nagyon veszélyes, különösen egy ilyen helyzetben, ezért az ezzel kapcsolatos jogszabályokat átnézi az igazságügyi miniszter.

"A legjobb fizikai határzár sem elég, ha nincsenek bátor emberek"

A röszkei határbetörési kísérletről azt mondta a miniszterelnök, hogy a legjobb fizikai határzár sem elég, ha nincsenek bátor emberek. Nyolcvan emberrel szemben állt egy nó, aki szolgálatot teljesített és nem elfutott, hanem a figyelmeztetés és a riasztó lövés segítségével megállította a határsértőket.

Nemcsak fizikai határzár van, hanem jogi is, ennek köszönhető, hogy azok, akiknek sikerült áttörni a zárat, máris bíróság elé kerültek, elítélték őket, letöltendő börtönt kaptak és ki fogják toloncolni őket az országból - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mint mondta, megkétszerezték a határon szolgáló katonák számát. Nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió külső határát is védi Magyarország, hiszen a Bajoroknak, osztrákoknak is mi vagyunk a várkapitánya, ezért szerinte méltányos lenne, ha ebben vállalnának pénzügyi részvételt is.

Negyedannyi pénzből tudunk határ védeni itt helyben, mintha központi egységeket állítanának fel, ezért jobb lenne, ha Brüsszel az erre szánt pénzt nekünk adná oda

- fogalmazott a kormányfő, aki megerősítette véleményét, hogy a Soros-hálózat emberei szervezik a Balkánon a migrációt, szerinte ezt csak a van nem látja. "Oligarcha, aki befolyást akar szerezni Európában, és ehhez a pénze is megvan." Ezt igazolják Orbán Viktor szerint a röszkei kamerafelvételek is. "Ott nőt és gyermeket nem látni, csak jó fizikai állapotban lévő, felkészített, fiatal férfiakat."

A leghatározottabban fel kell lépni a börtönbiznisz ellen

"Emberek, akik ügyvédnek mondják magukat, felépítenek egy bizniszt és 12 ezer pert indítanak a saját hazájuk ellen, arra hivatkozva, hogy Magyarországon a börtönökben kínozzák az elítélteket. Erre hivatkozva pénzt csalnak ki az európai bíróságtól, és a pénz mintegy 60 százaléka ügyvédi letétbe kerül. Mindenki pénzből él, de mindennek van határa" - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a leghatározottabban fel kell lépni a börtönbiznisz ellen.

Mint mondta, az elítéltek elhelyezésének állapotában annyi változást mindenképpen szeretne elérni, hogy ne lehessen a kártérítési perben hivatkozási alap a rossz börtönkörülmény. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e jogszabályváltozás a börtönbiznisz miatt, azt mondta, hogy nem feltétlenül a nemzetközi jogszabályokkal van baj, inkább a jogérvényesítéssel, szerinte ezen kell változtatni.

Nem akar kártérítést fizetni a gyöngyöspatai romáknak

Gyöngyöspatán hamarosan elkezdődik az egyeztetés a 100 milliós kártérítésről, hogy azt ne pénzben kelljen kifizetni, hanem más támogatás, oktatás formájában kapják meg a romák.

A területért is felelős országgyűlési képviselővel egyeztetett a kormányfő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Gyöngyöspatán a nem romák aránya 80 százalék. Az elmúlt években az iskolákban áldatlan állapotok jöttek létre, volt, akinek 500 óra igazolatlan hiányzás jött össze, volt hogy gyerekek, szülők fenyegettek meg tanárokat, a diákok randalíroztak. A 80 százalék nem cigány lakosság emiatt elkezdte kivenni a gyerekeket az iskolából.

"A 80 százaléknyi tisztességes, munkából élő, a gyerekeiknek normál oktatást akaró ember kénytelen meghátrálni, ők érzik úgy, hogy védekezésre szorítják őket" - fogalmazott a kormányfő, aki megbízta a területért felelős országgyűlési képviselőt, hogy miniszterelnöki megbízottként változtasson ezen a helyzeten. Nem akar fizetni olyan roma szülőknek, akik nem járatták iskolába a gyermekeiket, vagy ha mégis, akkor ők ott a oktatást lehetetlenné tették - erősítette meg a miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×