Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Mol Nyrt. fúrótornya Hosszúpályi határában 2015. március 19-én. A magyar olaj- és gázipari cég szénhidrogének után kutat Hajdú-Bihar megyében.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Új kutatások indulhatnak Magyarországon olaj és gáz után

Az idei fordulóban öt területre értékesített szénhidrogén, illetve geotermikus energia célú kutatási és kitermelési bányászati koncessziókat az állam. A 2013 óta lebonyolított pályázatokon értékesített jogosultságok után eddig 38 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek.

A 2019-es bányászati tenderre benyújtott pályázata alapján a Mol Nyrt. két területen (Kisvárda és Nyírbátor), a Vermilion Exploration B.V. Kadarkúton és a HHE Group Kft. Pusztaszeren nyert jogosultságot szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére. A Gádoros területére geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására meghirdetett kiírás nyertese az Aspect-TDE Geotherm Kft.

A 2013 óta megjelent hét koncessziós eljárás nyomán több mint 38 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, akár több mint 110 milliárd forint befektetés valósulhat meg.

A bányászati koncessziók megadásáról az innovációs és technológiai miniszter a vonatkozó törvények rendelkezései szerint, a minősítő bizottságok értékelése és javaslata alapján döntött. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül köthetik meg a szerződéseket, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb további 60 nappal meghosszabbítható.

A Csongrád, Csorna, Érd, Zala-Kelet területen szénhidrogén- és a Sajókápolna területen lignit kutatására, feltárására és kitermelésére kiírt ajánlatokra nem érkezett ajánlat, így azok eredménytelenül zárultak.

Az elnyert szénhidrogén koncessziók 20 évre, a geotermikus koncesszió 35 évre szól.

Ezek az időtartamok újabb pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbíthatók.

A 2013 óta megjelent korábbi hat bányászati koncessziós eljárás eredményeként összesen 31 szénhidrogén és 3 geotermikus energia koncessziós szerződést kötöttek meg a nyertes pályázókkal.

  • A nyertes cégek eddig, az első hat körben, összesen 14,7 milliárd forint koncessziós díjat,
  • a már termelésbe is állított területek termelése után 21,5 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a központi költségvetésbe.

A győztes pályázók kutatási munkaprogramjaik keretében 67 milliárd forint kötelezően teljesítendő és 39,8 milliárd forint opcionális befektetést vállaltak.

2019 első három negyedévében a Magyarországon kitermelt kőolaj 35 százaléka és a kinyert földgáz 10 százaléka származott a koncessziós területekről.

A most lezárult, hetedik körös koncessziós eljárásban a szerződések megkötése esetén a nyertes pályázók 2,41 milliárd forint koncessziós díj befizetését, benyújtott kutatási munkaprogramjukban összesen több mint 5 milliárd forint befektetését vállalták.

Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár az InfoRádiónak megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még arra számítottak, hogy a földgáz- és kőolajkitermelés egy fokozatosan csökkenő trendet követően, 10-12 év után lényegében meg fog szűnni. Azonban az új koncessziós kutatásoknak és beruházásoknak köszönhetően nem így történt. A földgáz- és az olajkitermelés is szinten maradt, sőt, az utóbbi években enyhe növekedést is mutatnak – emelte ki Kaderják Péter, hozzátéve, ez a pályázati rendszer legnagyobb sikere, hogy

a hazai kitermelés nagyban hozzájárul az ország importfüggőségének, és ilyen értelemben Magyarország energiafüggetlenségének az erősítéséhez.

Hiszen jelenleg a földgáz esetében 80 százalékos az import aránya, míg a kőolajnál még nagyobb, 90 százalék fölötti az importkitettség.

Az innovációs minisztérium a bányászati kutatási és kitermelési tevékenység elősegítése érdekében az ágazatba irányuló befektetéseket ösztönző újabb koncessziós pályázatok megjelentetését tervezi – közölte az ITM.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Senki sem téved, mégsem látjuk a teljes igazságot a mesterséges intelligenciáról

Senki sem téved, mégsem látjuk a teljes igazságot a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligenciáról szóló viták sokszor ugyanarról a jelenségről szólnak, mégis eltérő következtetésekhez vezetnek. Nem feltétlenül azért, mert bárki tévedne, hanem mert minden szereplő más részét látja ugyanannak az „elefántnak” és saját érdekei mentén értelmezi azt. Vannak, akik gyorsítanák az alkalmazását, míg mások inkább fékeznék a folyamatokat. Az AI valódi hatása azonban csak akkor válik érthetővé, ha ezeket a nézőpontokat és eltérő ösztönzőket együtt vizsgáljuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×