Infostart.hu
eur:
386.73
usd:
332.82
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Mol Nyrt. fúrótornya Hosszúpályi határában 2015. március 19-én. A magyar olaj- és gázipari cég szénhidrogének után kutat Hajdú-Bihar megyében.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Új kutatások indulhatnak Magyarországon olaj és gáz után

Az idei fordulóban öt területre értékesített szénhidrogén, illetve geotermikus energia célú kutatási és kitermelési bányászati koncessziókat az állam. A 2013 óta lebonyolított pályázatokon értékesített jogosultságok után eddig 38 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek.

A 2019-es bányászati tenderre benyújtott pályázata alapján a Mol Nyrt. két területen (Kisvárda és Nyírbátor), a Vermilion Exploration B.V. Kadarkúton és a HHE Group Kft. Pusztaszeren nyert jogosultságot szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére. A Gádoros területére geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására meghirdetett kiírás nyertese az Aspect-TDE Geotherm Kft.

A 2013 óta megjelent hét koncessziós eljárás nyomán több mint 38 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, akár több mint 110 milliárd forint befektetés valósulhat meg.

A bányászati koncessziók megadásáról az innovációs és technológiai miniszter a vonatkozó törvények rendelkezései szerint, a minősítő bizottságok értékelése és javaslata alapján döntött. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül köthetik meg a szerződéseket, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb további 60 nappal meghosszabbítható.

A Csongrád, Csorna, Érd, Zala-Kelet területen szénhidrogén- és a Sajókápolna területen lignit kutatására, feltárására és kitermelésére kiírt ajánlatokra nem érkezett ajánlat, így azok eredménytelenül zárultak.

Az elnyert szénhidrogén koncessziók 20 évre, a geotermikus koncesszió 35 évre szól.

Ezek az időtartamok újabb pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbíthatók.

A 2013 óta megjelent korábbi hat bányászati koncessziós eljárás eredményeként összesen 31 szénhidrogén és 3 geotermikus energia koncessziós szerződést kötöttek meg a nyertes pályázókkal.

  • A nyertes cégek eddig, az első hat körben, összesen 14,7 milliárd forint koncessziós díjat,
  • a már termelésbe is állított területek termelése után 21,5 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a központi költségvetésbe.

A győztes pályázók kutatási munkaprogramjaik keretében 67 milliárd forint kötelezően teljesítendő és 39,8 milliárd forint opcionális befektetést vállaltak.

2019 első három negyedévében a Magyarországon kitermelt kőolaj 35 százaléka és a kinyert földgáz 10 százaléka származott a koncessziós területekről.

A most lezárult, hetedik körös koncessziós eljárásban a szerződések megkötése esetén a nyertes pályázók 2,41 milliárd forint koncessziós díj befizetését, benyújtott kutatási munkaprogramjukban összesen több mint 5 milliárd forint befektetését vállalták.

Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár az InfoRádiónak megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még arra számítottak, hogy a földgáz- és kőolajkitermelés egy fokozatosan csökkenő trendet követően, 10-12 év után lényegében meg fog szűnni. Azonban az új koncessziós kutatásoknak és beruházásoknak köszönhetően nem így történt. A földgáz- és az olajkitermelés is szinten maradt, sőt, az utóbbi években enyhe növekedést is mutatnak – emelte ki Kaderják Péter, hozzátéve, ez a pályázati rendszer legnagyobb sikere, hogy

a hazai kitermelés nagyban hozzájárul az ország importfüggőségének, és ilyen értelemben Magyarország energiafüggetlenségének az erősítéséhez.

Hiszen jelenleg a földgáz esetében 80 százalékos az import aránya, míg a kőolajnál még nagyobb, 90 százalék fölötti az importkitettség.

Az innovációs minisztérium a bányászati kutatási és kitermelési tevékenység elősegítése érdekében az ágazatba irányuló befektetéseket ösztönző újabb koncessziós pályázatok megjelentetését tervezi – közölte az ITM.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×