A magyar gazdaság egészséges szerkezetével magyarázható, hogy újra kiemelkedő mértékben nőtt európai összevetésben is a bruttó hazai termék - mondta a harmadik negyedéves GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter Budapesten.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölte, hogy július és szeptember között a nyers adatok alapján 5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékos volt a bővülés.Varga Mihály részben a gazdaságot befolyásoló kormányzati intézkedésekkel, így egyebek közt az otthonteremtési támogatással, a versenyképességi programmal és az állami beruházásokkal magyarázta a növekedést. Véleménye szerint hozzájárult a bővüléshez a bérfelzárkóztatás és a munkaerőpiac alakulása is, - mint mondta - Magyarországon 4,5 milliónál is többen dolgoznak, a reálbérek idei növekedése pedig meghaladta a 7 százalékot augusztus végéig.

Erősítik a növekedést az új exportkapacitások is, hiszen a szűkülő nemzetközi kereslet ellenére is 72 milliárd eurót ért el a magyar kivitel 2019 első 8 hónapjában, 4 százalékkal meghaladva a tavalyi teljesítményt - tette hozzá. Hangsúlyozta emellett, hogy az uniós forrásfelhasználás is megjelent a növekedési adatokban, hiszen Magyarország a támogatásokat hatékonyan, túlnyomórészt a gazdaság fejlesztésére fordítja.

A miniszter kiemelte a magyar ipar és a szolgáltató ágazat kiemelkedő eredményeit, és különösen azt, hogy a kedvező költségszerkezetnek köszönhetően a belföldi teljesítmény a lassuló német bővüléstől 15 hónapja különvált. Varga Mihály megjegyezte, hogy minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése az idei harmadik negyedévben, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 4,2 százalék, a Reuters konszenzusa 4,7 százalék, a Portfólióé 4,8 százalék, a Pénzügyminisztérium pedig 4,9 százalék bővülést valószínűsített. Hozzátette, hogy a negyedéves GDP-adatok történetében csupán hatszor volt magasabb az emelkedés, ráadásul a mostani nem privatizációra vagy hitelekre, hanem a gazdaság egészséges szerkezetére támaszkodik.

Rámutatott, hogy az eddig közzétett adatok alapján Magyarország érte el a legnagyobb gazdasági növekedést Európában, és az előző negyedévekhez hasonlóan a teljes összesítésben is a legjobbak közé kerülhet. A tárcavezető arra számít, hogy a kedvező gazdasági folyamatok kitarthatnak az év végéig, belföldön folytatódik a kossági fogyasztás és a beruházások bővülése, a világgazdaság pedig a visszaesés ellenére elkerülheti a recessziót, így az éves magyar GDP-növekedés elérheti a 4,8 százalékot. Ígérete szerint

folytatódik a fegyelmezett költségvetési és államháztartási politika, tovább a csökken az államadósság és tartható marad a hiánycél.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály közölte, hogy a kormány elfogadja a munkaadói és a munkavállalói oldal bérmegállapodását, így azt is, ha az eddig tervezettnél magasabb arányú minimálbér-emelésben állapodnak meg 2020-ra. Kormányzati közbenjárást csak akkor látna indokoltnak, ha a szociális partnerek között nem születne megállapodás. Elmondta továbbá, hogy Magyarországot az uniós támogatásokban nem éri kár, és a források átstrukturálása nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát sem, hiszen az első 10 hónapban a hiány az egész évre tervezettnek csupán az 58 százaléka.