Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Matolcsy György, az MNB elnöke felszólal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendezésében tartott Eurázsia Fórumon a Hilton Budapest Hotelben 2019. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György: most a bőség időszaka következik

Elkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén első alkalommal megrendezett Eurázsia Fórum konferencián.

Az MNB elnöke kiemelte: az atlanti korszak után egy olyan új több száz éves korszak előtt állunk, ahol az infrastruktúra, az oktatás és a közgazdasági tudás kiemelten fontos lesz, ezért az eurázsiai kontinens országainak szorosabb összefogására van szükség.

Magyarország élen jár a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésében,

az európai országok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez - hangsúlyozta Matolcsy György.

Az MNB elnöke elmondta: az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét.

Matolcsy György rámutatott:

furcsa tény, de az euró megjelenése, bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését.

Az euró ugyanis konkurenciát jelent a dollár számára a világ pénzpiacain, az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak az egymás közötti elszámolásban.

A jegybank elnöke kiemelte: a hiány korszakának vége, most a bőség időszaka következik, az információ, az energia, a nyersanyagok egyre olcsóbbakká válnak. Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd - jelezte Matolcsy György.

Szijjártó: Magyarország érdeke, hogy Kelet és Nyugat szorosan együttműködjön

Magyarország érdekének nevezte Kelet és Nyugat szoros együttműködését és Budapest híd szerepét a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az eurázsiai államok együttműködése a legjobb eszköz arra, hogy az Európai Unió megerősödjön, versenyképes legyen.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta,

a világgazdaságban gyorsan változnak a folyamatok, "régi rendszerek omlanak össze, újak keletkeznek, régi barátságok mennek szét, újak alakulnak".

A világgazdaság két legerősebb szereplője az Egyesült Államok és Kína, miközben az Európai Unió lemaradt az államok közötti versenyben - jegyezte meg. Úgy vélte, az Európai Unió késlekedett, és nem adott megfelelő válaszokat a kihívásokra, ezek között említette az Egyesült Államok patrióta kormányzati döntéseit és Kína világméretekben is kiemelkedő, 6 százalék körüli növekedési ütemét.

A külgazdasági és külügyminiszter hibának nevezte, hogy az EU a verseny erősítése helyett számos, a belső versenyt korlátozó intézkedést hozott, amely egyben a külső versenyképes fellépést is gátolja.

A közép-európai országok a verseny erősítésére az elmúlt években strukturális reformokat hajtottak végre, köztük adóreformot valósítottak meg, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat, ezzel szemben az EU az adóharmonizációt erőlteti uniós szinten - mondta.

A nyugat-európai államoknak azt üzenjük, blokkolni fogunk minden olyan intézkedést, kezdeményezést, amely az adóharmonizációt ráerőlteti az integrációra, mert az gátolja az adóreformot, a versenyképes fellépést, gátolja a fegyelmezett költségvetési politika megvalósítását - közölte.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy mára megváltozott a tőkebefektetések iránya; egyre több nagy keleti vállalkozás vásárol fel nyugat-európai cégeket.

Míg 2007-ben a "tőkekifektetések" 77 százalékát amerikai és európai uniós multicégek hajtották végre, addig 2018-ban 37 százalékra csökkent a nyugati, amerikai és európai uniós cégek beruházásának aránya - mondta.

Megjegyezte azt is, hogy

míg évekig a magyarországi tőkebefektetésekben a német cégek álltak az első helyen, addig 2019 első fél évében a dél-koreai vállalkozások léptek a helyükre.

Évekig az a kritika érte Magyarországot, hogy orosz vállalatra bízta az ország a Paksi Atomerőmű új erőművi blokkjának megépítését, pedig a beruházásban részt vevő összes nagy szereplőt számba véve a paksi beruházás orosz-amerikai-francia-német és magyar közös projekt - emelte ki.

Szijjártó Péter közölte: Eurázsia, az eurázsiai országok együttműködése egyértelműen az EU, és azon belül Magyarország érdeke, mert erősíti a technológiai és tudományos fejlődést, lökést ad az EU versenyképességének javításához.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×