Az autót 3,2-3,4 literes fogyasztással hirdeti a gyártó, és 72-78 gramm/kilométeres szén-dioxid-kibocsátási értéket adnak meg. Attól lesz ugyanis kevésbé szennyező egy autó, hogy ez kevesebb az új középkategóriás autók 120-140-es értékéhez képest.

A G7 portál szerint egyáltalán nem környezetbarát a 100 milliós, 456 lóerős luxusautó: az elektromos motorhoz ugyanis csupán egy 21-44 kilométer megtételét lehetővé tevő akkumulátor tartozik, utána pedig már csak a 3 literes V6-os benzinmotor dolgozik. Ekkor az autó kifejezetten környezetszennyező, a szén-dioxid-kibocsátása 270 g/km-re ugrik, ami két 10-15 éves középkategóriás autó szennyezésével ér fel.

A Porsche Cayenne példája egy általános tanulságra is rámutat:

a zöld rendszámú autóknak még felét sem teszik ki a tisztán elektromos verziók

– hangsúlyozza a lap.

Március végi adatok alapján 11 ezernél is több zöld rendszámos autó van már Magyarországon. A számuk dinamikusan növekedett az elmúlt években, viszont egyre kisebb részük tisztán elektromos. Az autók fele budapesti, ahol nagy vonzerő, hogy ezekkel ingyen lehet parkolni, ami évi 100-200 ezer forintos kedvezmény is lehet, ha valaki gyakran jár a belvárosban.

A portál – a tényleges környezetkímélő hatásról szólva – azt is kiemeli, hogy Magyarországon a konnektorból jövő áram előállítása 388 gramm/kilowattóra szén-dioxid kibocsátásával jár.

A lap számításai szerint, ha minden 100 kilométeres út után feltöltik a zöld rendszámos hibrideket, akkor valamivel kisebb a kibocsátásuk, mint az átlagos autóké. Ha viszont egyáltalán nem töltik őket, jóval szennyezőbbek. A cikkben megjegyzik: a valóságban valahol a két érték között lehet az igazság, de ekkor egyáltalán nem számítanak környezetbarátnak ezek az autók.

Az állam viszont nem kevés pénzzel támogatja a zöld rendszámos autók vásárlását. A szerző szerint azonban, ha a környezetvédelem a fontos, ezek a pénzek sokkal jobban hasznosulnának olyan projekteknél, amelyek az autózás alternatíváit – például a közösségi közlekedést és a kerékpározást – teszik vonzóbbá.

Vannak azért pozitívumok is az e-autók kapcsán: a budapesti közösségi autókat üzemeltető GreenGo és Mol Limo által használt Volkswagen e-up!-okból már 528 van a magyar utakon – ezek közül 300 lehet a GreenGoé és 100 a MOL Limoé. Tehát a tisztán elektromos autók tizede Magyarországon a két autómegosztó cégé. Ehhez a DriveNow 40 BMW i3-ast tett hozzá nemrég.

Egy tisztán elektromos autó sem tekinthető azonban környezetbarátnak: bár helyben nem szennyezi a levegőt, és a magyar áramhálózat melletti 64-83 gramm/kilométeres érték valóban jóval alacsonyabb, mint a belsőégésű motoros autóknál, de még mindig elég sok, ugyanis villamossal, vonattal 24-30 körüli ez az érték. Gyalog vagy kerékpárral pedig nulla. Az e-autók előállítása ráadásul 70 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a hagyományos kocsiké.

Ha egyik pillanatról a másikra a személyautókat mind elektromosra cserélnénk a világon, 4-5 százalékkal csökkenne a globális szén-dioxid-kibocsátás.

Csakhogy eközben egyre többen vásárolnak autót, ráadásul egyre nagyobbakat és ezáltal szennyezőbbeket. A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékát adja a közlekedés, ezen belül közel kétharmadot a személyautók.

A lap kiemeli: Budapestnek van Európa egyik leglepusztultabb, legszennyezőbb buszparkja van, közel 800 fővárosi buszt azonnal cserélni kellene, mert szennyezőek, öregek és drága a fenntartásuk.