Megindultak az olajipari termelő beruházások a kőolaj-kitermelőket tömörítő OPEC főtitkárának hétvégi nyilatkozata szerint. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint valóban nagyobb az iparág aktivitása, de jórészt nem a tradicionális termelők ruháznak be.
Valamennyire növekszik a beruházási aktivitás az ágazaton belül, de ez
javarészt az amerikai palaolaj-termeléshez köthető
– mondta az InfoRádiónak Pletser Tamás, hozzátéve: a tradicionális beruházási volumen elmarad attól a szinttől, amit 2010 és 2014 között lehetett látni.
A szakértő szerint kérdés, hogy a beruházási összeg mekkora termelésnövekedést hoz magával, hiszen ma jóval alacsonyabb a költségszint, mint 3-4 évvel ezelőtt, tehát ugyanazért az összegért sokkal nagyobb volumenű fúrási, mérési és más szolgáltatást lehet vásárolni.
Élénkülésre számítani lehet, de ehhez stabilitásra lenne szükség az olajpiacon.
Ezt teljesen még nem látni, hiszen 86 dollárról közel 50 dollárra esett az ár két hónap alatt - fejtette ki.
A brent típusú kőolaj hordónkénti ára 67 dollár körüli szinten van, a decemberi mélypontokhoz képest volt egy erőteljes emelkedés, amit főként az OPEC intézkedéseinek lehet köszönni – tájékoztatott Pletser Tamás, aki jelentős emelkedést nem vár. Az elemző kiemelte: a globális gazdasági növekedés csökkenése is hathat a kőolaj-termelésre, negatívan.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapGazdaságÉlénkülés jöhet az olajpiacon, de ehhez stabilitás is kell
Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.
1 °C
