eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vízzel teli kátyú az úttesten a debreceni Déli soron 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Itt a kátyúszezon – így úszhatja meg az anyagi kárt

A tavasz közeledtével egyre több az úthiba, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége azt tanácsolja, hogy az autósok kössenek külön kátyúbiztosítást.

A kátyúk által a gépjárművekben okozott károkat az illetékes útkezelők csak a panaszok mintegy felében térítik meg, az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívta fel a figyelmet a szervezet.

„Sajnos országszerte – talán Budapesten még jobban – jellemző az, hogy nagyon sok kátyú van az utakon tavasz közeledtével”

– hangsúlyozta az InfoRádiónak Papp Lajos, a szövetség gépjármű szekciójának elnöke.

A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért megköthetőek, és jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel

a casco csak jelentősebb károsodásnál fizet, a kátyúkárok átlagos költsége pedig 30-35 ezer forint, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A társaság szerint a kátyúbiztosítások további előnye, hogy az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt, egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek, a térítést nem terheli önrész. Papp Lajos szerint a biztosítóval történő ügyintézés sokkal egyszerűbb és gyakrabban sikeres, mint a közútkezelővel.

Az elnök tájékoztatott:

a kátyúbiztosítás ma még nem túl jellemző Magyarországon, „sokkal kevesebben kötik meg, mint az elvárható lenne”.

Ha az autós nem kötött kátyúbiztosítást, a kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az FBAMSZ szakemberei azt javasolják, hogy kátyúkár esetén készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett, és igyekezzünk tanúkat szerezni. A bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×