A képviselők 158 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelmi törvény ezt tartalmazó módosítását az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

A most megszüntetett, 2014-ben elfogadott szabály azokra a 15 milliárd forintnál nagyobb árbevételű, nagyobbrészt fogyasztási cikkek kiskereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságokra vonatkozott, amelyek mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív volt. A jogalkotó gyanúja szerint ők adócsalók.

Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás nem volt összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvekkel, ugyanakkor a kormány sikeresnek értékelte a jogszabályt.

Cseresnyés Péter, a javaslatot benyújtó tárca parlamenti államtitkára példaként említette, hogy míg az érintett cégek a 2014-es üzleti évben átlagosan 8 milliárd forintos veszteséggel zártak, addig 2017-ben egyikük már 2 milliárd, másikuk pedig 4 milliárd forintos hasznot mutatott ki. Hangsúlyozta,

a kabinet egy az uniós aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki, ugyanakkor rövid időn belül kész visszatérni a szigorításhoz, ha az új szabályok nem hoznak eredményt.

Az országgyűlés ugyanis még ma megkezdi egy olyan törvénycsomag tárgyalását, amely a 60 milliárd forintál nagyobb bevéltellel rendelkező áruházak esetében - a jogelőd nélküli cégek első négy évének kivételével - két évig lehetővé teszi a NAV vizsgálódását.