eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy budapesti vendéglátó egységben sajtótájékoztatón mutatták be a technológiát. Az OTP Bank a MasterCarddal együttműködésben elsőként alkalmazza Magyarországon a PayPass érintésnélküli bankkártyás rendszert. Az innovatív kártyatechnológiát a MasterCard 2002-ben vezette be, amely gyors és biztonságos alternatívát nyújt a kisösszegű készpénzes vásárlások helyettesítésére.
Nyitókép: Földi Imre

Jönnek a készpénzkímélő iskolák

Egyre népszerűbb a készpénzmentes fizetés, de minden harmadik településen még mindig nincs olyan bolt, ahol kártyával lehetne fizetni. Ezen is változtatni akar a Pénzügyminisztérium, és kísérleti jelleggel néhány iskolai büféből is száműzik a kápét.

Magyarországon 9 millió darab bankkártyát használ a lakosság, ezeknek már a 75 százaléka alkalmas érintős fizetésre, a bankkártyákkal, mobilfizetéssel és az egyéb modern elektronikus fizetési megoldásokkal már 110 ezer üzletben, szolgáltatónál lehet rendezni a számlát, összesen közel 140 ezer darab kártyaolvasó segítségével - mondta Varga Mihály az MTI-nek.

A pénzügyminiszter jelezte: 2016 végén még csak 85 ezer elfogadóhely volt, a növekedés nagyban köszönhető a Pénzügyminisztérium bankkártya-terminál telepítési programjának

Varga Mihály aláhúzta: a fizetési rendszer digitalizációjának jelentős versenyképességi hatása van, mert a készpénzkímélő megoldásoknak köszönhetően gyorsabban, biztonságosabban, olcsóbban és kényelmesebben intézhetők a pénzügyi tranzakciók.

Még mindig sok a kápé

Napjainkban a gazdaságban jelen lévő

készpénzállomány több mint 5000 milliárd forintot tesz ki, meghaladja a GDP 14 százalékát,

miközben az uniós átlag 8 százalék körül mozog. A készpénz gyártása, őrzése, szállítása és napi feldolgozása több száz milliárd forint költséget jelent a magyar társadalomnak minden évben. A pénzügyi tudatosság erősítése, valamint készpénz helyett a korszerű, elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzése mindenki közös érdeke - mutatott rá Varga Mihály.

A miniszter emlékeztetett: a pénzügyi tárca két éve írt ki kétfordulós pályázatot, összesen 60 ezer darab POS-terminál kedvezményes telepítésére. Első körben

mintegy 30 ezer kártyaolvasót már kihelyeztek a szolgáltatók az üzletekbe.

Folyamatosan zajlik a többi készülék telepítése is, így az országban egyre több kisboltban vagy szolgáltatónál találkoznak majd az ügyfelek, a vásárlók új terminálokkal, amelyek jelentősen megkönnyítik a fizetést. A program zárása után a hazai üzletek POS-terminál lefedettsége már közel 80 százalékos lesz. A program különösen a kistelepüléseken javította a hozzáférést az elektronikus fizetéshez. A pályázat indulása óta körülbelül 1000 olyan faluban telepítettek POS-terminált, ahol korábban nem volt lehetőség a bankkártyák használatára.

Jelenleg már a települések kétharmadán van kártyaolvasóval felszerelt üzlet,

a program zárása után ez az arány közel száz százalékos lesz - tette hozzá Varga Mihály.

A bankkártyával végzett tranzakciók értéke biztatóan nőtt, a 2016-os 3980 milliárd forinttal szemben tavaly a kártyás vásárlások értéke először lépte át az 5000 milliárd forintos értékhatárt.

Az elektronikus fizetés részaránya viszont még mindig csak 25 százalék,

így van még tere a fejlődésnek - mondta a pénzügyminiszter.

Jelezte: kísérleti jelleggel hamarosan indul a készpénzkímélő iskolák program is, ennek keretében néhány középiskolában az ott zajló fizetéseket fogják digitalizálni, például a büfékben is POS-terminálokon lehet majd fizetni.

Rámutatott: a kormány nemcsak a fizikai infrastruktúra kiépítésével ösztönzi az elektronikus fizetést, hanem a pénzügyi tudatosság erősítését célzó stratégia keretében több szabályozási koncepciót fog készíteni a Pénzügyminisztérium a jegybankkal közösen. Az egyik cél az, hogy az állam felé irányuló fizetéseknél, a közműszolgáltatók irányába történő, illetve az állami kifizetéseknél előtérbe helyezzék az elektronikus megoldásokat. Kizárólag pozitív ösztönzőkben gondolkodnak - hangsúlyozta Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×