– Csomagmaffia fosztogatja az utasok poggyászait a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Belső emberek nélkül nem működhetne a csomagmaffia. A rendőrök is benne vannak, sőt Török Zoltán tábornok irodájának álmennyezetében tárolják a lopott holmikat – sorolhatunk néhány vad vádat a légikikötőben kialakult helyzettel kapcsolatban. Álmennyezetet nem látok itt az irodájában, de valóban a maffia tartja kézben a csomagtolvajlást?

– Ezeket az állításokat csak annyira lehet komolyan venni, mint azt, hogy az irodám álmennyezetében dugdossuk a lopott holmit. Ez az állítás sértő rám és munkatársaim számára, a nevükben is kikérem magamnak! A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) vezetésének és személyi állományának a törvényesség betartása és betartatása, a repülőtér légiforgalmi biztonságának a szavatolása és a bűncselekmények kinyomozása, a tettesek bíróság elé állíttatása a fő feladata. Maffiáról szó nincs. Különböző módszerekkel dolgozó, egyéni elkövetőkkel találkozunk, akiket esetenként közvetlen munkatársaik segítenek például figyelőként. Még csak szervezett bűnelkövetésre sem volt példa, mióta első számú vezetőként nyolcadik éve az RRI-t vezetem. Nincsenek nagyfőnökök, akik irányítják a hierarchikusan felépülő bűnszervezetet, amiben mindenkinek megvan a maga feladata a bűncselekmény megtervezésétől a kivitelezésen át a zsákmány befektetéséig. Ami tény: egy-egy tolvaj vagy tolvajcsoport leleplezése és eltávolítása után mindig van, aki a nyomukba lép. Az ügyek vizsgálata kiterjed arra is, hogy figyeljük a tolvajok lehetséges értékesítési területeit, pénzváltókat, zacikat. Egy pénzváltó azonban nem tekinthető orgazdának. Ha bevált x mennyiségű eurót, miért kellene tudnia, hogy a pénz poggyászból került a beváltóhoz. A zálogházakban is vizsgáljuk, hogy a zálogcédulák kapcsolódnak-e a repülőtéren dolgozókhoz, ha igen, elszámoltatjuk az illetőt - nyilatkozta Török Zoltán tábornok a Magyar Idők kérdésére.

– Tavaly 13,1 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Ez legalább hárommillió darab feladott csomagot jelent. Ehhez képest 77 olyan ügyben érkezett feljelentés önökhöz, amelyek a feladott poggyászból ellopott értékekről, készpénzről, ékszerről, parfümről szóltak. Egy lopás is sok, de valóban csak ennyit lopnak?

– A hárommillió feladott csomaghoz hozzáveheti még az érkező két-három millió darab csomagot. Évente átlag 30 rakodóval szemben járunk el, idén eddig 14-et vontunk büntetőeljárás alá. A tavalyi 77 feljelentés a feladott poggyászokból történt lopások miatt érkezett, ám a lopások száma hivatalosan ennek legalább a duplája. Az utasok számára fenntartott terekben is lopnak, időnként az utasok egymástól is. Leteszik a telefont a székre, asztalra, egy pillanatra félrenéznek, és már nyoma veszett a készüléknek. Ezek a tolvajlások általában biztonsági kamerák látószögében történnek, így visszanézhető, hogy mi történt. A csomagból azonban a repülőgépek rakterében lopnak, ahol nincs kamera.

– Ennek a megakadályozása nem a rendőrség feladata?

– A poggyászok fosztogatása általában üzemi területen történik, ilyen például a repülőgép belseje. Akik ezeket a lopásokat elkövetik, kivétel nélkül azoknak a földi kiszolgáló cégeknek az alkalmazottai, amelyeket a légitársaságok bíznak meg a csomagok kezelésével. A vagyonbiztonságért ezek a cégek vállalják a felelősséget, gyakorlatilag erre köt egymással szerződést társaság és kiszolgáló. A csomaglopások kérdése tehát elsősorban minőségbiztosítási kérdés. Ennek a rendbetétele nem a rendőrség feladata. A rendőrség dolga a repülőtéren sem különbözik a más területen dolgozó kollégák feladatrendszerétől. Ha a tudomásunkra jut egy bűncselekmény, nyomozást rendelünk el, megkeressük a jogsértőt és eljárunk vele szemben. Többek között felelősek vagyunk még a közrend és a közbiztonság fenntartásáért is.

– A légiforgalmi biztonságot januárban kiválóra minősítette az Európai Bizottság ellenőrző csoportja, amelynek tagjai tudomásom szerint anyagilag érdekeltek abban, hogy a legtöbb hibát találják. Ennek ellenére lett kiváló a minősítés, ami azonban nem volt mindig így.

– Negyedszer jártak uniós ellenőrök a repülőtéren, az első kettő ellenőrzésen nem felelt meg az egyébként rendkívül szigorú légiforgalmi biztonsági előírásoknak a légikikötő, 2013-ban már kiváló értékelést kaptunk, idén ennél is magasabbra értékelték a légiforgalmi biztonságot, egyértelmű a fejlődés.

– Az utas ebből csak annyit érzékel, hogy mindenét átvilágítják utazás előtt, időnként még le is vetkőztetik. Azt azonban már másként éli meg, ha meglopják. Arról nem is szólva, hogy szembesülve a csomagból való lopással, felmerülhet: ahonnan kivehetnek, oda be is rakhatnak valamit, mondjuk egy bombát. Tartani kell ettől?

– Teljességgel kizárt, hogy veszélyes anyag, eszköz bekerülhessen akár egy repülőgépbe, akár magára a repülőtérre. A rezsimintézkedések nem egy-egy ember vagy szervezet kénye-kedve szerint működnek, hanem olyan összetett, számos egymásra épülő, egymásból következő garanciális elemmel kiegészített folyamatként, aminek kijátszása nem lehetséges. Az uniós ellenőrzés ezt is igazolta.

– A vonatkozó uniós törvény végrehajtási utasítása egyértelműen a repülőtér üzemeltetőjét nevezi meg a légiforgalmi biztonság biztosításáért felelős szervezetnek. Ebbe beletartozik a csomagok mozgatása is, ám vagyonvédelmi kérdésekről nem szól a törvény. Mi a megoldás, hogy ne lophassák el az utasok értékeit?

– Emlékezhet még a közelmúltra, amikor országszerte sorra törték be a parkoló autók szélvédőit, mert otthagyta a tulajdonos az értékeit az ülésen. Az ORFK figyelemfelhívó kampánya nyomán szinte teljesen megszűntek ezek a bűncselekmények. A légi utasnak is kell annyi felelősségének lennie, hogy minél kevesebb lehetőséget adjon a tolvajok számára. Értékeket soha ne rakjunk a feladott poggyászba, sőt lehetőség szerint a kézipoggyászba se. A diszkont-légitársaságoknál bevett gyakorlat, hogy egyáltalán nem vagy csak részben engednek felvinni kézipoggyászt a fedélzetre. A beszálláskor elveszik a kézipoggyászt, amit rakodók helyeznek el a csomagtérben. A légitársaságok felelőssége, hogy kis ráfordítással biztonságossá tegyék ezt a mozzanatot. Lezárható zsákokban kellene elhelyezni a lépcső mellett a kézipoggyászokat, amit a gép személyzete előtt leplombálva lehetne elhelyezni a csomagtérbe. Az értékeinket akár egy reklámzacskóban, de vigyük fel a fedélzetre. Az utas úgy is tud védekezni, ha lefóliáztatja a csomagjait becsekkolás előtt.

– A földi kiszolgálókat nem lehet rákényszeríteni a vagyonbiztonság szavatolására?

– Az üzleti hírnevük védelme, gazdasági érdekük is azt kívánná, hogy a profitból bizonyos összeget a vagyonbiztonságra költsenek. Például test-, illetve mobilkamerákra, amelyekkel rögzítenék a rakodás teljes folyamatát, állandó személyi felügyeletet a berakodás során. Az adott cégtől elvárható volna akár törvényileg, hogy magas minőségbiztosításnak feleljen meg, amibe beletartozik például a rakodók kiválasztása, ellenőrzése, minősítése, folyamatos képzése, szociális ellátása és a munkáért elvárható bér is. A rakodók számára minden részletre kiterjedő munkaköri leírásban kellene meghatározni, hogy miként kell a poggyászokat be- és kirakodni; aki megszegi a leírást, az ellen jogalap van eljárni, még mielőtt bűncselekményt követne el.