A legnagyobb bajor munkaadói érdekképviselet, a bajor gazdasági szövetség (VBW) megbízásából a berlini Prognos gazdaságkutató és gazdasági tanácsadó társaság által végzett elemzés következtetése szerint az egész EU-nak káros lenne, ha a német gazdaság kevésbé lenne versenyképes. A tanulmány szerint ez annak ellenére így van, hogy az utóbbi évek németországi fellendülése során többször előkerült az a bírálat, hogy a német termékek versenyképessége árt a többi EU-s gazdaságnak.
Németország importja több mint 4,9 millió embernek biztosít munkahelyet az uniós társállamokban,
vagyis Németországnak tulajdonítható a többi 27 uniós országban létrejött állások 2,7 százaléka. Ez is azt mutatja, hogy "az EU-nak erős tagállamokra, egy erős EU-nak pedig erős Németországra van szüksége" - emelte ki a tanulmány bevezetőjében Bertram Bossard, a VBW ügyvezetője.
A Prognos elemzése szerint a Németországgal szomszédos kisebb nyugati államok mellett leginkább a kelet-közép-európai országok fonódtak össze a német gazdasággal, és legfőképpen további megmunkálást igénylő, úgynevezett köztes termékekkel és beruházási javakkal szolgálnak. Ez annak tulajdonítható, hogy a német ipar az EU 2004-es bővítése óta egyre inkább törekszik a munkamegosztásra a térségbeli államokkal, így számos német vállalkozás telepített át termelési folyamatokat a régióba.
Az EU déli országai viszont kevésbé profitálnak a német fellendülésből. Ennek oka nemcsak a földrajzi távolság, hanem mindenekelőtt az, hogy a viszonylag gyenge ipari bázis miatt például Görögországban vagy Portugáliában kevesebb olyan terméket állítanak elő, amelyet igényel a német ipar.
Az EU-ból Németországba érkező import származási országok szerinti listáját a 2016-os adatok alapján Hollandia vezeti, a második Franciaország, a harmadik Belgium. Az első tízben ott van Lengyelország és Csehország is, valamint Magyarország, amely éppen a tizedik.
Egy másik rangsor szerint, amely annak alapján készült, hogy mekkora a Németországba irányuló export aránya az egyes EU-tagállamok teljes kivitelében, Csehország áll az első helyen 30 százalékon felüli aránnyal, Magyarország pedig a harmadik, 25 százalékot meghaladó aránnyal. Az első tízbe Lengyelország, Szlovákia, Románia és Szlovénia is bekerült.
A Németországba irányuló exporttal megtermelt úgynevezett bruttó hozzáadott értéknek a teljes bruttó hozzáadott értékben képviselt aránya alapján összeállított rangsort is Csehország vezeti 8 százalék feletti aránnyal. A második Szlovákia, a harmadik Hollandia, majd Ausztria következik, és az ötödik helyen Magyarország áll, 6 százalékot megközelítő aránnyal.
A Németországba irányuló export révén biztosított munkahelyek száma alapján készült rangsort Lengyelország vezeti 890 ezer foglalkoztatottal. A második Csehország 500 ezer állással, a harmadik Hollandia 480 ezer állással. Magyarország a kilencedik, mintegy 230 ezer munkahellyel.
A Prognos kutatói azt is megvizsgálták, hogy milyen hatással lenne az uniós társállamokra, ha megállna a német gazdaság növekedése 2020-ban. Modellszámításuk szerint leginkább Szlovákia szenvedné meg ezt a fordulatot, ott a hazai össztermék (GDP) mintegy 0,7 százalékkal csökkenne a német gazdaság stagnálásának következtében. A második helyen Csehország áll 0,68 százalékos GDP-csökkenéssel. A harmadik Magyarország, valamivel 0,5 százalék feletti GDP-csökkenéssel.