Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
328.83
bux:
146591.85
2026. november 11. szerda Márton

Bő évtized és Kína lesz a leghatalmasabb

Londoni pénzügyi elemzők szerint tizenkét év múlva Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).

Kedden ismertetettidei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.

Az előrejelzés szerint

az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak.

A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán. A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

Magyarország a 65 helyen a világban

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.

Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.

Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést - jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

A globális GDP-növekedés szerkezetében a következő másfél évtizedben radikális átalakulás megy végbe: az előrejelzés szerint

az infrastrukturális építkezési programok adják a 2032-ben megtermelt globális hazai össztermék 15 százalékát,

amely rekord a modern gazdaságtörténetben.

A Global Construction Perspectives (GCP Global) nevű, elsősorban építőipari és infrastrukturális előrejelzésekre szakosodott piacvezető elemzőház, amely prognózisokat szolgáltatott a CEBR új WELT-tanulmányához, közölte: ez a folyamat elsősorban a hatalmas kínai és indiai infrastrukturális beruházási programok eredménye lesz.

Graham Robinson, a GCP Global vezérigazgatója a tanulmányhoz írt kommentárjában úgy fogalmazott, hogy az építőipar 2032-re várt 15 százalékos részesedése a globális GDP-értéken belül valószínűleg a legmagasabb lesz "az egyiptomi piramisok vagy a kínai nagy fal építése óta".

A GCP Global előrejelzése szerint a következő 15 évben alapvető földrajzi átrendeződés is várható a globális GDP-értékhez legnagyobb mértékben hozzájáruló térségeken belül.

A ház felidézi, hogy 2000-ben a fejlett ipari gazdaságok részesedése a világgazdaság bruttó kibocsátásából még 76 százalék volt. A cég várakozása szerint ugyanakkor 2032-ben a magasan fejlett gazdasági erőcentrumok a globális GDP-értéknek már csak a 44 százalékát állítják elő, "a korábban fejlődőnek nevezett" gazdaságok hozzájárulása 56 százalékra emelkedik az évezred elején mért 24 százalékról, és ez várhatóan tükröződik majd globális politikai befolyásukban is.

Címlapról ajánljuk
Egészségügyi szakdolgozók az új bértábláról: „már május 15-én jeleztük, hogy hogyan kéne”

Egészségügyi szakdolgozók az új bértábláról: „már május 15-én jeleztük, hogy hogyan kéne”

Jövőre átlagosan 15 százalékkal emelkedhet az egészségügyi szakdolgozók alapbére. A kormány közel 192 milliárd forintot különítene el erre a célra, a tervezett intézkedés mintegy 123 ezer dolgozót érinthet. Az új bértábla azonban máris szakmai vitát váltott ki: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint a rendszer jelentős béraránytalanságokat eredményezhet, és nem feltétlenül tükrözi a végzettség, a felelősség és a munkaterhelés közötti különbségeket. A részletekről Balogh Zoltán kamarai elnök beszélt az InfoRádióban.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Lezárult a béketárgyalás Kijev és Moszkva között, riadót fújtak a NATO keleti szárnyán - Háborús híreink szerdán

Lezárult a béketárgyalás Kijev és Moszkva között, riadót fújtak a NATO keleti szárnyán - Háborús híreink szerdán

Lezárult az amerikai közvetítéssel zajló orosz-ukrán béketárgyalás második napja Abu-Dzabiban, a felek nagyszabású hadifogolycseréről állapodtak meg. Az ukrán küldött optimistán nyilatkozott, Donald Trump elnöki megbízottjai pedig holnap Moszkvába utazhatnak, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzanak. Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×